Az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unió gazdasága 2023-ban mindössze 0,8 százalékkal, 2024-ben pedig 1,4 százalékkal fog növekedni, szemben a májusi 1 százalékos és 1,7 százalékos prognózissal. Az uniós testület valamelyest felfelé kerekítette a 2024-re szóló inflációs előrejelzését: míg a pénzromlás üteme idén 6,5 százalékra csökken a korábban jósolt 6,7 százalékkal szemben, addig jövőre 3,2 százalék lesz, ami 0,1 százalékponttal meghaladja a tavasszal jelzett várakozásokat.
Az infláció idei mérséklődésének üteme igen eltérő az EU-n belül. — Ebben az évben várhatóan makacsul magas marad a közép- és kelet-európai térségben, főként az euró övezeten kívüli tagállamokban — mondta az EB friss prognózisát ismertető sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyekért felelős biztos. Szerinte ez az állapot jövőre is fennmarad, vagyis a régiós tagállamok akkor is az uniós átlagot meghaladó inflációs rátával lesznek kénytelenek együtt élni.
Az Európai Bizottság véleménye szerint az Unió gazdasága tavasz óta veszített a lendületéből, és a következő hónapokban tovább gyengülhet. Az okok: a feldolgozóipar visszaesése, a globális kilátások, elsősorban a kínai GDP lelassulása miatt lanyhuló export, az állami támogatások visszafogása és a fogyasztás mérséklődése a magas infláció, valamint a növekvő hitelköltségek miatt. Az emelkedő olajárak és a gyengülő euró további nyomást gyakorolnak az inflációra.
Paolo Gentiloni hangsúlyozta, hogy az előrejelzést nagy bizonytalanság övezi az ukrajnai háború, a globális geopolitikai és gazdasági aggodalmak, a monetáris szigorítások, valamint az éghajlat-változásból faladó kockázatok miatt.
Az EU növekedési és inflációs kilátásait frissítő előrejelzés ezúttal csak a közösség hat legnagyobb tagállamának a helyzetéről ad bővebb értékelést. Eszerint Németország gazdasági teljesítménye az idei második negyedében is csökkent, éves átlagban pedig a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,4 százalékkal mérséklődhet. Ez 0,2 százalékkal erősebb visszaesés, mint amit az EB tavasszal prognosztizált. A tendenciát a fogyasztás csökkenése és az építési beruházások előrejelzett visszafogása magyarázza.
A lengyel gazdaság idén erőteljesen visszaesik, és csak 0,5 százalékos GDP bővülést produkál — áll a bizottsági előrejelzésben, amely jövőre 2,7 százalékos teljesítménybővülést jelez. 2023-ban 11,4 százalékos lesz az éves infláció, 2024-ben pedig 6,1 százalékra mérséklődik Lengyelországban.
Az Európai Bizottság az őszi előrejelzésben nem készített külön gazdasági előrejelzést a magyar gazdaságra, és bár az EU egésze a brüsszeli elemzők szerint sem idén sem jövőre nem kerül recesszióba - ugyanakkor ez nem mondható el a magyar gazdaság számára legfontosabb uniós országról, a német gazdaságról. A most kiadott előrejelzése szerint a német GDP 0,4 százalékkal csökken, jövőre pedig 1,1 százalékos növekedést várnak. A Bizottság anyaga megjegyzi, hogy a 2023 eleje óta a német előfeldolgozói konjunktúraindexek csökkenő tendenciát mutatnak, vagyis a a kilábalás lassú lesz.
A német gazdaság és a feldolgozóipar teljesítményének csökkenése rossz hír a magyar gazdaság számára is. A magyarországi elemzők várakozása szerint az idei év gazdasági növekedés szempontjából már elúszott, a kormány által tervezett másfél százalékkal szemben ma már az a valószínübb, hogy éves szinten is csökken a magyar GDP. A kormány a már elfogadott 2024-es költségvetését a gazdaság 4 százalékos bővülését feltételezve állította össze. Látva a hazai gazdaság idei recesszióját, illetve azt, hogy a külső környezet sem lesz olyan támogató, mint arra korábban számítottak, egyelőre irreálisnak tűnik a négy százalékos növekedési előrejelzés.
Az CIB Bank elemzői az optimistábbak közé tartoznak, ők az idénre 0,2 százalékos stagnálás közeli növekedést várnak, de jövőre már 3,1 százalékos bővülést jósolnak. Az MBH Bank elemzői 2023-ra a korábbi 1 százalékos növekedéssel szemben stagnálásra számítanak, a 2024-es növekedési prognózisukat nem vizsgálták felül, korábban a kormánnyal megegyező 4,3 százalékos növekedéssel számolnak. Jóval pesszimistábbak az OTP Bank elemzői: a minap kiadott előrejelzésükben a második negyedéves, vártnál gyengébb GDP-adat után (amikor is éves szinten 2,4 százalékkal csökkent a magyar GDP), idénre már 0,9 százalékos GDP-visszaesést várnak. Ugyanakkor a jövő évi 2 százalékos növekedési előrejelzésüket (még) változatlanul hagyták, ám ha ez teljesül is, az is csak a fele lenne a kormány által tervezett négy százalékos növekedésnek, amely arra utal, hogy a jövő évi költségvetést érdemes lenne a kormánynak az ősszel felülvizsgálnia.
Emelte inflációs prognózisát az OTP
A KSH adatai szerint augusztusban 16,4 százalékkal voltak magasabbak az átlagos fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az adat némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól, ennek ellenére az elemzői konszenzus szerint folytatódik a dezinfláció, sőt szeptemberben kijelzetten nagyot zuhanhat az inflációs mutató a bázishatások miatt. Ennek ellenére a némileg csalódás keltő augusztusi adat után az OTP elemzői példátlan módon emelték mind az idei, mind a jövő évi inflációs várakozásokat – igaz csak kismértékben. A hétfőn megjelent elemzésben az idei inflációt 17,6-ról 17,9 százalékra emelte az OTP, míg a jövő évit 4,5 százalékról 4,8 százalékra. Az okok között említik az emelkedő olajárakat, illetve azt, hogy augusztusban megszűnt ársapkák kivezetésének inflációnövelő hatása nem jelent meg teljes mértékben a fogyasztói árakban.