környezetvédelem;feldolgozó;Alsózsolca;akkumulátor;

2023-09-12 06:00:00

Nincs nyilvános nyoma annak a „forradalmi” megoldásnak, amellyel környezetbarát módon bontanának akkukat Alsózsolcán

A céghálóban is akadnak furcsaságok.

Kevés időt kaptak arra a civil és zöld egyesületek, hogy észrevételezzék a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal határozatát, amivel első lépésben lehetőséget ad az idén februárban bejegyzett, 3 millió forintos törzstőkével alapított szlovén Andrada Group Kft.-nek akkumulátorbontó gyár létesítésére az alsózsolcai ipari parkban. A cég augusztus 30-án jelentette be ez irányú szándékát nyilvánosan a Magyar Posta logisztikai központjával közös épület üres részében, a leendő akkumulátorbontó-üzemcsarnokban. Az illetékes kormányhivatal pedig augusztus 22-én adta közre hitelesítve közleményét arról az előzetes vizsgálati eljárásról, amelyben mindössze 21 napot adott az esetleges észrevételek, kifogások megtételére. Ez a határidő szeptember 12-én, kedden, azaz ma lejár. Mivel az eljárásba csak helyi illetőségű civil szervezetek kapcsolódhatnak be, az alsózsolcaiaknak az augusztus utolsó napján rendezett fórum után sürgősséggel meg kellett alapítaniuk a saját a zöld egyesületüket – ezt meg is tették – azért, hogy ügyfélként észrevételeket tehessenek.

Ami azonban tudható: F. Nagy Zsuzsanna a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke, aki korábban maga is harcosan vett részt több ilyen hatósági eljárásban, s társaival eredménnyel akadályozták meg például a hejőcsabai cementgyár újraindítását – az alsózsolcaiakat tömörítő internetes fórumon jelezte, hogy ilyen, veszélyes hulladékkezelő létesítmény működése ezen a sérülékeny vízbázison egyértelműen tilos. Márpedig a jelenleg hatályos tematikus digitális adatbázis, illetve térkép a tervezett telephelyet sérülékeny vízbázis védőterületként tartja nyilván. Egész Alsózsolca fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekszik egy hatályos rendelet alapján, így ezt az engedélykérelmet a hatóságnak be sem lehetett volna fogadnia, nem indíthatott volna eljárást, kizárólag a kérelem elutasítása lehetett volna a reakciója – fogalmazott a környezetvédő.

A helyiek közben megpróbáltak utánajárni a szlovén beruházó Andrada Group Kft. előéletének, szakmai múltjának, kevés sikerrel. Azt a legutóbbi, az önkormányzat által szervezett lakossági fórumon is kifejtette Szilágyi László független polgármester: aggályos, hogy egy hárommillió forintos törzstőkével alapított, frissen bejegyzett kft. közel ötmilliárd forint támogatást kap a magyar államtól egy tízmilliárd forintos beruházáshoz. Az esetleges károkért a kft. és annak tagjai csak a törzstőke nagyságáig felelnek – ami potom pénz egy ekkor beruházáshoz képest –, s csak az ügyvezető áll helyt a cégért a teljes vagyonával, ez azonban a zsolcaiakat szintén nem nyugtatja meg.

"Figyelem, az akkumulátorok innentől nem terhelik a környezetet!" - ezzel a bombasztikus címmel jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 29-én a Facebook-on az alsózsolcai beruházást. Itt úgy fogalmazott: „Az erre vonatkozó technológia megszületett. Mégpedig nem is olyan messze tőlünk, Szlovéniában. Egy szlovén vállalat a világ legmodernebb újrahasznosítási technológiáját dolgozta ki, amelynek köszönhetően az elektromos akkumulátorgyártás teljes mértékben körkörössé tehető, tehát a környezetet teljes egészében meg lehet óvni a hulladékképződéstől. Jó hír, hogy ez a szlovén vállalat az Andrada csoport úgy döntött, hogy az elektromos akkumulátorok újrahasznosításához szükséges, a környezet védelmét biztosító technológiára alapuló első beruházását Magyarországon hajtja végre egy 10 milliárd forintos beruházás keretében éves szinten 10 ezer tonna elektromos akkumulátor újrahasznosításához szükséges beruházást hajtanak végre Alsózsolcán.(….) Ez a vállalat a világ legmodernebb technológiájával rendelkezik és a magyar környezetvédelmi szabályoknál négyszer szigorúbb szabályokat tart önmagára nézve kötelezőnek.”

Az alsózsolcai szlovén vállalkozást – mint arról már beszámoltunk – valójában „Andrada Group Kft.” néven idén februárban alapította Magyarországon, Zala-megyében három szlovén magánszemély minimálisan tőkével. Ennek kapcsán megkérdeztük Szijjártó Péter vezette tárcát, miként lehet, hogy a februárban alapított mikrovállalkozás a miniszter szerint máris a „világ legmodernebb újrahasznosítási technológiáját dolgozta volna ki” illetve „a világ legmodernebb technológiájával rendelkezik”, ám a tárca egyelőre nem válaszolt. Ahogy azt sem részletezte, mit jelentsen az, hogy "négyszer szigorúbb" környezetvédelmi szabályokat tart be a cég.

Az Andrada csoport idén januárban létrehozott honlapjáról sem találtunk utalást ilyen forradalmi találmányra. Arra viszont igen, hogy a cég fő célkitűzése elsősorban az autógyártáshoz szükséges ritka fémek kitermelése az akkumulátorhulladékból. Így maga a cég neve, „Andrada” is a lítium felfedezésében komoly szerepet játszó, brazil José Bonifácio de Andrada e Silva nevét rejti.

Az Andrada Group Kft. három tulajdonosa közül ketten jelentős szakmai hátteret tudnak maguk mögött. A cég igazgatója Peter Tibaut autóipari mérnök, a társtulajdonos Seljak Iztok a szlovén menedzserszövetség elnöke, a Hidria Holding nevű szlovén autóipari multicég egyik vezetője, s nem mellesleg Magyarország tiszteletbeli konzulja is Szlovéniában. Tőle megkérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek ezt a pozícióját azzal, hogy most egy, a lakosság tiltakozását kiváltó magyar akkumulátorbontó cég felett bábáskodik. Arra is rákérdeztünk, van-e saját hazájában ilyen típusú üzem, s miért nem Szlovéniát választották beruházásuk helyszínéül, de nem reagált kérdéseinkre. A harmadik tulajdonosról nincs nyilvánosan elérhető információ.

Az autóipari innovációkban utazó szlovén nagyvállalat, a Hidria – amelynek igazgatósági tagja Seljak Iztok – azt írja magáról, hogy Európában minden harmadik autóban használnak a cégnél kifejlesztett alkatrészt. Megkerestük a Hidriát, hogy van-e részesedése, vagy bármilyen technológiai együttműködése a vezérigazgató magáncégében az Andrada Group-ban, ám egyelőre nem kaptunk választ. Azért is sajátos ez, mivel a Hidria régóta jelen van Magyarországon, így a térségben éppenséggel Gyöngyösön is van telephelye, azaz különösnek tűnik, hogy a vezető menedzsere más néven és saját tulajdonában alapít itt céget, vagy éppen külön névbe szervezik ki a ritka fémek hulladékból való kitermelésére alapított céget