Több mint öt milliárd forinttal csökkent a gyógyászati segédeszközökre – ortopéd cipőre, pelenkára, testtartást stabilizáló gerinctámaszokra – kifizetett támogatás ebben az évben.
Az eddig rendre pénzhiánnyal küszködő terület korrupciómentesítésére tavaly ősz óta akciózik a rendőrség és a kormányzat is szigorította a vényírási szabályokat. Így június elsejétől előírják, hogy eszköz rendelésekor a felíró orvos készítsen fotót kötszerek esetében a sebről, az ortopéd cipők esetén pedig a lábról, bemutatva annak deformitását. Mindkét intézkedés bizonytalanságot kelt a betegellátásban. Piaci szereplők szerint vannak olyan orvosok, akik már akkor sem mernek egy költségesebb eszközt felírni egy betegnek, ha az jogosult lenne rá.
A tavaly ősz óta zajló büntetőeljárásokban eddig 20 orvost, 18 cégvezetőt, 9 alkalmazottat és 4 orvosi asszisztenst gyanúsítottak meg, közülük hetet le is tartóztattak. Lapunknak gyógycipőket gyártó egyik cég vezetője is megerősítette:
a rendőrségi nyomozás óta egyértelműen és jelentősen csökkentek a felírások.
Az Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) adatai szerint "az ortopéd cipők forgalma 39 százalékkal, az alsó végtag ortézisek 32 százalékkal, míg a gerincortézisek forgalma 31 százalékkal esett vissza.” (Az ortézis egy gerinctámogató eszköz.)
Szakemberek szerint sokan azért nem írnak receptet,
mert nem tudják lefotózni a sebet, vagy deformált testrészt, vagy ha meg is történik, a képet nem tudják feltölteni az E-térbe.
Arról ugyanis – szerintük- nem szól az új szabály, hogy ilyen esetben, mi a teendő. A fotók az egészségügyi dokumentáció részét képezik, azaz az ellenőrzésük utólag is megtörténhet az ezzel járó kényelmetlenséget, számonkérést pedig az orvosok nem vállalják.
Például egy, a lapunkhoz eljutott orvosi lelet szerint
egy 10 éves fiúnak a gyermekrehabilitációs szakrendelésen orvosa azért nem írta fel gyógycipőre jogosító receptet az orvosa, mert nem tudta elkészíteni a fotót.
A szülés alatt a kisfiú oxigénhiányos állapotba került, emiatt csak részlegesen járóképes. Az ő esetében ez azt jelenti, hogy felállítható és néhány lépésre is képes önállóan. Orvosa a teste megtartását segítő ortézisét felírta, ám a cipőket már nem, mint az a leleten szerepel: „nem volt lehetőség a fotó elkészítésére” – jelentsen ez bármit is. A szülők végül találtak egy felnőtt rehabilitációs rendelést, ahol az orvos vállalta a fotózást és fel is írta a támogatott gyógycipőt receptre.
Megkérdeztük:
Van-e olyan adat, amiből kiderül, nem késztetik-e túlzott óvatosságra a felíró orvosokat?
Jutott-e el ilyen panasz a felügyeleti szervekhez?
A Belügyminisztérium sajtóosztály azt válaszolta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) nem érkezett bejelentés, panasz, jelzés arról, hogy a kezelőorvosok óvatosságból, a szükséges és orvos-szakmailag indokolt gyógyászati segédeszközöket ne írnák fel a betegek számára.
– Az, hogy biztosító nem tud ilyen panaszokról az nem jelenti, hogy a jelenség nem létezik – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. – Adataink szerint
a legnagyobb volumenben a gyógycipőknél csökkent, 2,5 milliárddal az első hét hónapban a kifizetett támogatás.
Továbbá a kötszerek felírásának visszaesése miatt 15 százaléknyi, a felfekvés elleni eszközök esetében 55 százaléknyi támogatást „spórolt” meg a biztosító. Ebben kétségkívül szerepe van a Nemzet Védelmi Szolgálat által elindított rendőrségi eljárásoknak, de nem vitatható, hogy az indokolt felírások is visszaestek. A szakorvosok elbizonytalanodtak mind az az ellátás helyszíne, az ellátást igénylők köre, az ellátás formája, a rendelhetőségi, felírhatósági protokollok, rutinok, szakmai evidenciák tekintetében. Az OSZ két hete kérte, hogy az államtitkárság hívja össze az érdekelt szakmák orvosszakmai szervezetek vezetőit, és adjon tájékoztatást arról, hogy az indokolt felírások továbbra sem járhatnak negatív jogkövetkezményekkel. Eddig erre még nem került sor.
Rásky László hozzátette azt is, hogy a tagjaikat is arra kérték, hogy jelezzék, amennyiben azt tapasztalják, hogy egy beteg az elbizonytalanodás miatt nem kapott receptet. Megjegyezte:
szövetségük eddig hiába kérte a kormányzattól, hogy a sebek és a lábdeformitás fotózásával kapcsolatban pontosítsák a szabályokat.
Az utóbbival kapcsolatos kérdéseinkre a Belügyminisztérium azt válaszolta: a szabályozás társadalmi vitájában a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége észrevételeit a jogszabály-előkészítő vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy azok ellentétesek a szabályozás céljával, ezért azokat nem fogadta be. Mint írták: az ortopéd cipő rendelésekor az indikáció igazolása képalkotó diagnosztikai vizsgálat leletével is lehetséges – ez esetben nem szükséges fotót is készíteni. (Rásky László szerint ez költségesebbé és meghosszabbíthatja a beteg ellátását.) Az ortopéd cipő rendelését indokló olyan betegség esetén, melynél külső elváltozás nem látható – az esetek elenyésző aránya ilyen – az elváltozás nélküli fotó-, a rögzített, úgynevezett BNO-kód, valamint a beteg egészségügyi dokumentációjának összevetésével vizsgálható az eszköz rendelésének szükségessége.
Egyébként meg elismerték, hogy az orvosok által használt mini Gyógyászati Segédeszköz Szoftver (GYSE) kép csatolását jelenleg nem teszi lehetővé.
Kezd nagyon fájni a segédeszközhiány, ezer kellék támogatotti áron már nem is kapható