Európa gazdasága nem jött vissza a nyári szünetről, de nem is jöhetett, mert nem nyári, hanem betegszabadságra ment. Még ha a kettőt nem is kapcsolja össze, de egyre több nyugati politikus kezdi kimondani, hogy az Oroszország ellen kivetett uniós szankciók nem működnek. Mi ezt mindig is láttuk - fejtegette az Orbán-kormány szócsöveként funkcionáló Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A tárcavezető gondolatmenetéből természetesen ezúttal is kimaradt, hogy a „szankciós infláció” valamiért sehol máshol nem okozott olyan méretű krízist, mint Magyarországon, amely például az energiaszankciók alól mentességet kapott az orosz függésre való tekintettel.
A gazdaságfejlesztési miniszter a Bildre hivatkozva azt állította, Olaf Scholz német kancellárt meglepte, hogy Vlagyimir Putyin nem panaszkodik a szankciók miatt. Hogy a kancellár meglepettségéből mi igaz, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a miniszternek már itt sikerült valótlanságot állítania. Lapunk tavaly októberben a Kreml honlapja nyomán számolt be arról, hogy az orosz államfő beismerte, problémákat okoznak az országára kivetett nyugati büntetőintézkedések. „Gyorsabban kell megoldani a különleges katonai művelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a minden túlzás nélkül példátlan gazdasági korlátozások elleni küzdelmet” - fejtegette.
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elszólta magát, és elismerte, hogy problémákat okoznak a nyugati szankciókNagy Mártont mindenesetre ez nem akasztotta meg a gondolatmenetében és arra jutott, hogy a szankciók valójában pont fordítva sültek el, mint ahogy azt Brüsszelben elképzelték, ugyanis inkább a keleti gazdaságoknak adtak lendületet. „Az amerikai csipszankciók éppen azt érték el, hogy Kínának ne maradjon más választása, mint önállóan kifejleszteni eddigi legjobb, hét nanométeres technológiával készült 5G-s mikrocsipjét a legújabb Huawei telefonhoz. A müncheni autószalon az idei évben pedig arról szólt, hogy Kína bemutathatta elsöprő autóipari fölényét is” - érvelt a miniszter.
A tárcavezető legerősebb eszmefuttatása ezt követően olvasható, amikor is mint az EU-ban toronymagasan a legmagasabb inflációt és a második legalacsonyabb fizetéseket magáénak tudó Magyarország gazdaságfejlesztési minisztere, Németországot úgy festi le, mint ahol nagyjából alaphangon apokalipszis zajlik:
„Úgy tűnik, hogy a szankciós háborúval az unió begyújtotta maga alatt azt a strukturális bombát, amin tudta nélkül régóta ült. E folyamat hatásai legjobban ma Európa ”beteg embere„, Németország példáján látszanak. Németország már a háború előestéjén is megoldatlan strukturális problémákkal küzdött, de ezt a háború előtti globalizációs modell még el tudta rejteni. A megdrágított energiára való ideológiavezérelt átállás (”nemnövekedés„) eredményeként az ipari termelés és az építőipar zuhan, amelyekhez már a szolgáltatószektor is társult, a gazdasági aktivitás a járvány mélypontjánál látottakhoz esett vissza, a német gazdaság kilenc hónapja nem tud növekedni, az idei év pedig recesszióban telik majd. A beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is tragikus fordulatról árulkodnak, a bejövő ipari megrendelések júliusban havi alapon 11,7 százalékot zuhantak, szemben a négy százalék körüli esésről szóló várakozásokkal”
- írja.
Mindennek Nagy Márton természetesen az okait is felvázolja: „a német gazdaságban az ipar leépülését elsősorban az elhibázott szankciók okozta energiasokk válthatta ki. A Bloomberg portál véleménycikke kegyetlen őszinteséggel világít rá arra, hogy a drágulás végül tényleg megszünteti a drágulást, de ennek nagy ára van, a német ipar eltűnése” - fogalmaz a miniszter. Mindehhez a tárcavezető hozzáteszi, a saját ipar meggyengülésével Németország még gyengébb helyzetbe kerül, ugyanis műtrágyagyártása a szankciók miatt már leállt, azt már Oroszországból vásárolja. Sőt, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségre hivatkozva a miniszter azt is írja, hogy 2045-re Németország mégsem válik klímasemlegessé.
„Mára így egyértelművé vált, hogy a szankciók okozta válsághelyzettel a németek önmagukat tették kiszolgáltatottabbá, exportőrből nettó importőrré váltak az energia területén, a nagy összeomlással pedig még csak az ideológiai céljaikat, az orosz politika megváltozását vagy a klímacélokat sem sikerült elérniük. A nagy ívű célok eléréséhez ugyanis felerősíteni, nem pedig szisztematikusan meggyengíteni kellett volna saját gazdaságukat” - olvasható Nagy Márton következtetése és intelme a németeknek, hozzátéve, megoldás egyelőre nincs, mert csak tüneti kezeléseket alkalmaznak. Ennek oka pedig álláspontja szerint az, hogy belső viták vannak a német kormánykoalícióban. A német cégek ezért szerinte külföldön keresnek beruházási lehetőségeket, amelyből az Egyesült Államok és Kína mellett Magyarország is profitálhat - állapítja meg.
