Ursula von der Leyen: A szabadság és a demokrácia mindig is az Európai Unió alapja lesz

A bizottsági elnök felvázolta programját a jövő júniusi európai parlamenti választásokig hátralévő hónapokra és bejelentette, hogy dömpingellenes vizsgálatot kezdeményeznek a piacot eltorzító kínai elektromos járművek ellen

— Egy demokratikus, szabad és virágzó Unió, amelyben a fiatalok szabadon élhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak. Amelyben élénk demokráciák vannak, ahol az igazságszolgáltatás független, az ellenzéket tiszteletben tartják, és az újságírókat védik. Ahol az lehetsz, aki vagy, azt szerethetsz, akit akarsz, és olyan magasra törhetsz, amilyen magasra csak akarsz — így festette le a közösség jövőképét évértékelő beszédében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi épületében három nyelven elmondott felszólalásában leszögezte: a jogállamiság és az alapvető jogok mindig is az EU alapját fogják képezni, a jelenlegi és a jövőbeli tagállamokban egyaránt. Név szerint nem említett egyetlen tagországot sem, és nem hozta fel az uniós támogatások megvonásáról született brüsszeli döntéseket.

Vastapssal fogadott előadásában Von der Leyen értékelte az elmúlt négy évben elért eredményeket és ismertette a jövő júniusi európai parlamenti választásokig hátralévő hónapokra vonatkozó terveket. Az EB mandátuma 2024. második felében lejár, így az elnök ebben a ciklusban utoljára vont mérleget az EP-képviselők előtt. Állítása szerint a 2019-es beiktatásakor előterjesztett programjának 90 százalékát megvalósította.

A volt német védelmi miniszter – akiről sokan feltételezik, hogy újra elindul az Európai Bizottság elnöki tisztségéért – beszédében Európa stratégiai és biztonsági érdekének nevezte az EU kibővítését. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozás üteme attól függ, a tagjelölt országok hogyan és milyen ütemben teljesítik a feltételeket. Bejelentette, hogy az általa vezetett testület ezentúl a gyorsabban haladó csatlakozók teljesítményéről is éves jogállamisági jelentéseket fog készíteni. Von der Leyen világossá tette, hogy a tagságot megcélzó államok reformjainak támogatásával egyidőben, az EU-nak is fel kell készülnie a bővítésre: át kell gondolnia, hogyan működnének az intézményei és hogyan tudná finanszírozni a közös politikáit. Szerinte ehhez nincs szükség a közösség szerződéseinek a módosítására. Az EB azonban megkezdi a szakpolitikák felülvizsgálatát, hogy lássa, hogyan kell azokat egy nagyobb Unióhoz igazítani. A bizottsági elnök megismételte, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia jövője is az EU-ban van. – Minden lépésnél Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak szükséges – hangsúlyozta, és további pénzügyi és egyéb segítséget ígért a háború sújtotta országnak.

A politikus szerint az EU jogalkotói még soha nem álltak olyan közel a megállapodáshoz a migráció kezeléséről, mint ezekben a hetekben, hónapokban. Úgy vélte, hogy az elfogadás előtt álló paktum egyensúlyt teremt a határok és az emberek védelme, a szuverenitás és a szolidaritás, a biztonság és az emberiesség között. Az Európai Bizottság a közeljövőben nemzetközi konferenciát fog szervezni az embercsempészet elleni küzdelemről – közölte.

Von der Leyen beszédében hosszan beszélt a klímavédelmi intézkedésekről, a huszonhetek versenyképességének a megerősítését célzó újabb javaslatokról, az iparosítást és az energia átállást segítő kezdeményezésekről. Kiemelte, hogy tisztességes és igazságos zöld átmenetre van szükség, amelyben meg kell őrizni a munkahelyeket és a szociális vívmányokat. Nagy tetszést aratott, amikor bejelentette, hogy az EB dömpingellenes vizsgálatot indít az uniós piacot “torzító” és a globális piacokat elárasztó kínai elektromos járművek ellen.