Moszkva és Phenjan a bajtársiasság és a jószomszédság megerősítésére törekszik a térség békéje és stabilitása érdekében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz despota a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor tiszteletére a Vosztocsnij űrközpontban adott hivatalos ebéden az MTI szerint. Az ebéd előtt - de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően - a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással.
Vlagyimir Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Emlékeztetett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, „igazán baráti" légkörben zajlanak, mint akkor. Elmondta, hogy vendégének programja Vosztocsnij mellett az orosz Távol-Kelet más jelentős csúcstechnológiai klasztereinek, ipari vállalkozásainak és innovációs központjainak megtekintését is magában foglalja. Kitért továbbá arra, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége szilárdan, magabiztosan folytatja olyan „kiváló államférfiak” munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il volt.
Észak-Korea totalitárius vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a „stabil és jövőorientált” államközi kapcsolatokat építésére, és ennek alapján az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint „a valódi nemzetközi igazságosság" megvalósítására. Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között megbonthatatlan stratégiai együttműködés alakul ki. A diktátor meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a „reakció”, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és „a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata”. Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet, s biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat „szent küzdelmében a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete” felett, és „két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit - a különleges hadműveletben és az erős állam építésében”.
A kommunista diktátor nem sokkal korábban arról beszélt:
„tovább akarjuk fejleszteni a kapcsolatokat, mindig is támogattuk Putyin és az orosz kormány döntéseit. Remélem, mindig együtt leszünk az imperializmus elleni küzdelemben és a szuverén állam építésében.”
A diktátor szerint Oroszország „szent háborút indított, hogy megvédje állami szuverenitását és megvédje biztonságát a hegemonikus erők ellen”, amelyek szembeszálltak vele.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is. Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben az Észak-Korea elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik. Emlékeztetett rá, hogy az Észak-Korea elleni szankciók még egy teljesen más geopolitikai helyzetben születtek, és a legutóbbi ilyen intézkedések megszavazása után mind Oroszország, mind Kína jelezte, hogy újabbakra már nem hajlandó.
Szergej Lavrov elmélete szerint a Nyugat azzal, hogy elutasítja a Koreai-félsziget helyzetének politikai rendezését, meghiúsította saját kísérleteit arra, hogy a BT-ben Észak-Korea ellen újabb határozatot fogadtasson el. Kifogásolta az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy Dél-Koreában és Japánban nukleáris fegyvereket telepítsenek. „Mindenekelőtt azért, mert a Biztonsági Tanács által hozott intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi nyugati kolléga azt ígérte, hogy politikai úton fogunk haladni humanitárius kérdések megoldása felé. Ez egy újabb hazugság volt. Becsaptak bennünket, a kínaiakat, és az észak-koreaiakat is” - nyilatkozott a tárcavezető. Kifogásolta továbbá, hogy az Egyesült Államok a politikai rendezés helyett Dél-Korea, Japán, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland bevonásával fegyverkezni kezdett.
Szergej Lavrov azzal kapcsolatban, hogy nyugati médiaértesülések szerint a két ország fegyvert fog szállítani egymásnak, azt mondta, nem törődik vele, mit ír a nyugati sajtó, különösen azt követően, hogy a nyugati országok „megszegték összes szerződéses kötelezettségüket”, egyebek között azzal, hogy hatalmas mennyiségű szovjet-orosz haditechnikát adtak át Ukrajnának. Szerinte ez az úgynevezett végfelhasználási tanúsítványok durva megsértést jelenti, amelyek szerint az eladó beleegyezése nélkül tilos a fegyvereket bárhová továbbküldeni.
Kim Dzsong Un a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból. A TASZSZ orosz állami hírügynökség egyebek közt azt is közölte, hogy az észak-koreai küldöttséget a hivatalos ebéden szibériai és távol-keleti fogásokkal vendégelték meg. Az étlapon kacsasaláta szerepelt szezonális gyümölcsökkel, köztük fügével és nektarinnal, majd kamcsatkai rákkal töltött pelmenyit és fehér amurlevest szolgáltak fel. A meleg fogások - tokhal gombával és burgonyával, és márvány marhaborda sült zöldségekkel - előtt homoktövis-szorbét kínáltak a vendégeknek. A desszert tajgai áfonya volt, fenyőmaggal és sűrített tejjel. Az étkekhez a Krasznodári területen található Gyivnomorszkoje birtok fehér- és vörösborát kínálták.
Az MTI későbbi híradása szerint aztán Vlagyimir Putyin az orosz állami médiának arról beszélt, Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek Vlagyivosztokban bemutatják az orosz Csendes-óceáni Flotta képességeit, majd ellátogat a Távol-keleti Szövetségi Egyetemre és Orosz Tudományos Akadémia létesítményeibe, a továbbiakban pedig Komszomolszk-na-Amurében polgári és katonai repülőgépgyárakat keres fel. A despota a 60 minut című műsorban közölte, hogy a kétoldalú haditechnikai együttműködésnek annak ellenére is vannak kilátásai, hogy Moszkva betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióit. Hangsúlyozta viszont, hogy „Oroszország önellátó ország” és mint mondta, „a jelenlegi szabályok keretein belül vannak lehetőségeink, amelyekre szintén figyelmet fordítunk és megvitatjuk őket”.
Az orosz diktátor tengeri kikötő újranyitásáról is beszélt, ahol szerinte nagyon jó logisztikai háromszöget lehet létrehozni: vasutat, kikötőt és autópályát Kínába, ily módon meg lehet sokszorozni a forgalom volumenét. Kim Dzsong Unnal beszélt továbbá a mezőgazdaság fejlesztéséről, és mint mondta, ebben a tekintetben Oroszországnak van mit felajánlania a humanitárius segély mellett az egyenrangú együttműködés terén is.
