Mától szombatig tart az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, ami a szervezők szerint „a demográfiai kérdések legjelentősebb nemzetközi stratégiai fóruma 2015 óta”. A résztvevők köre alapján az esemény inkább tekinthető Orbán Viktor politikai marketingtermékének, semmint olyan tanácskozásnak, amely valódi megoldásokat hoz, a drámai mértékű népességfogyás azonban ettől függetlenül valódi és fajsúlyos probléma.
A 444 elemezte a KSH honlapján megjelentetett interaktív korfát, amely Magyarország népességének nemenkénti korösszetétel-változását mutatja be egészen 1870-ig visszanyúlóan, 2070-ig történő kitekintéssel. Ebből egyebek közt az derül ki, hogy a népesség folyamatos és egyre gyorsuló ütemű fogyatkozása várható, a társadalom masszív elöregedésével súlyosbítva.
Ráadásul a kilátások annál is rosszabbak, mint amit korábban gondolták a kutatók: 2006-ban a KSH 2045-re, az Eurostat 2050-re tette a magyarországi lakosság 9 millió fő alá fogyatkozását, a mostani KSH-adat szerint azonban már 2043-ra, azaz pontosan 20 év múlva bekövetkezik ez a helyzet. A KSH számításai szerint 2043-ban 8 985 516 fő lesz a magyarországi népesség, amelynek csaknem negyede 65 év feletti, csaknem ötöde pedig 70 év feletti lesz. Idén a 65 év felettiek teszik ki a lakosság ötödét, a 70 év felettiek pedig mindössze szűk 14 százalékát, vagyis a népességfogyás mellett az elöregedés tűnik az elkövetkező évtizedek fő jellemzőjének.
Eközben a fiatalok száma csökken: idén a népesség 15,73 százaléka 15 év alatti, 2043-ra már csak 14,89 százalékuk lesz. Az aktív, vagyis a 20-60 éves népesség fogyása pedig ennél is látványosabb: a mostani csaknem 55 százalékról 50 százalékra esik vissza.
A népességfogyás mértékét a 2040-es évekre évi 40 ezer fölé helyezi a KSH, a 2060-as évekre pedig megközelítheti az évi 50 ezret, ami olyan, mintha egy Dunaújváros, vagy Eger nagyságú város tűnne el minden évben, csecsemőtől az aggastyánig. A prognózis szerint a magyar lakosság 2070-re kevesebb, mint 7,8 millió főre eshet.
