- Kamatot emelt az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 0,25 százalékkal kerek négy százalékra emelte irányadó kamatot, ám ezzel nagy valószínűséggel végett is ér a eurózóna jegybankjának kamatemelési ciklusa.

Az EKB kamata olyan (rekord) szintet ért el, amely ha tartósan megmarad, akkor az elegendő lesz arra, hogy az eurózóna inflációja visszatérjen az EKB céljához, vagyis a két százalékhoz. Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntő kormányzótanácsi ülés utáni sajtótájékoztatóján ugyanakkor nem zárta ki a további emelést, ha szükséges - írta a Reuters. Ezzel együtt a kamatdöntés és az is, hogy az EKB leáll a emelésekkel, megfelel a korábbi várakozásoknak, de azzal is egyetértenek az elemzők, hogy nyitva hagyja a kaput arra az esetre, ha ismét inflációs veszély fenyegetne.

A döntés után az euró gyengült a dollárral szemben, míg az EKB kamatemelési ciklusának leállítása elvileg jó hír a forint árfolyama szempontjából. Ugyanis azzal, hogy az EKB nem emeli tovább a kamatait, azzal már nem erősíti tovább az eurót a forinttal szemben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közeljövőben forinterősödés jönne, hisz eközben a hazai fundamentumok gyengék, az MNB pedig kamatcsökkentési ciklusban van. Az Equilor Zrt. elemzői a héten épp arra hívták fel a figyelmet, hogy a forint az euróval szemben már csökkenő pályán áll. Csütörtökön érdemben nem is reagált a euró-forint árfolyam a kamatemelési ciklus leállítására.

Az EKB nem mellesleg megemelte az idei és jövő évi inflációs prognózisát: idén 5,6, jövőre 3,2 százalékos, és 2025-re 2,1 százalékos inflációt vár az eurózónában, vagyis még két év múlva sem érik el a 2 százalékos célt. Ezzel párhuzamosan csökkentették az eurózóna idei várható gazdasági növekedésre tett előrejelzést, ami az idén 0,7 százalékkal, jövőre 1, 2025-ben pedig másfél százalékkal nőhet. Vagyis az euróövezet elkerüli a recessziót, de a növekedés a korábban vártnál lassabb lesz, s ez egy újabb érv volt amellett, hogy a jegybank leálljon a kamatemelésekkel. Ugyanis a további emelések hitelkamatokon keresztül tovább hűtötték volna a növekedést, miközben az EKB megítélése szerint a jelenlegi 4 százalékos kamat tartós fenntartásával elérhető a inflációs cél, amire paradox módon korábban soha nem volt példa, ugyanis az eurózóna inflációja tartósan a két százalék alatt volt.