Kilenc hónappal azután, hogy Jair Bolsonaro volt brazil elnök több ezer híve, elutasítva választási vereségét feldúlta a legfelsőbb bíróság, a nemzeti kongresszus és a Planalto elnöki palota épületét, a latin-amerikai ország legfelsőbb bírósága megkezdte a felkelők elleni perek tárgyalását. Szerdán az első négy vádlott állt a bírák elé. Ügyük kísérteties hasonlóságokat mutat a volt amerikai elnök, Donald Trump híveinek a washingtoni Capitolium ellen intézett 2021. január 6-i támadásával.
Az elnöklő Alexandre de Moraes bíró nyitó beszédében kijelentette, hogy a felkelők behatoltak a brazil demokrácia szívébe, „teljes megvetést tanúsítva a köztársaság iránt, és átitatva a tudatlanság vakmerőségétől”. „De hadd fogalmazzak világosan: nem rombolták le a demokrácia szellemét...” – tette hozzá. Az ügyész, Carlos Frederico Santos is hasonlóan beszélt, amikor megindította az eljárást az első vádlott, az 51 éves Aécio Lúcio Costa Pereira ellen. "A puccsok korszakát már magunk mögött hagytuk. Azoknak, akik azt a hamis elképzelést vallják, hogy erőszakkal és az alkotmányos normák megsértésével lehet hatalmat szerezni, felelniük kell az ebből eredő bűncselekményekért" - mondta Santos.
A négy, 24 és 52 év közötti férfit olyan bűncselekményekkel vádolják, mint fegyveres bűnszövetkezet, a jogállamiság elleni erőszakos felkelés és puccskísérlet, miután tevékeny résztvevői voltak annak „csőcseléknek”, amely meg akarta dönteni a demokratikusan megválasztott, egy héttel korábban felesküdött Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormányát.
A bírák által elsőként meghallgatott, 51 éves Pereira ártatlannak vallotta magát minden vádpontban, azt állítva, hogy ő csak fegyvertelen emberek békés tüntetésén vett részt. A bíróság kezében lévő videófelvételek azt mutatják, hogy Pereira puccsra szólít fel, és videót rögzít magáról, amelyben méltatta rendbontó társait. Ügyvédei azt hozták fel, hogy fegyvertelen volt, és nem követett el erőszakos cselekményeket. Egyikük poltikai indíttatásúnak nevezte a pert. A meghallgatás végére két bíró jelezte, hogy bűnösnek kell találni, bár bűneinek súlyosságát illetően eltértek egymástól. Azonban mind a 11 bírónak mérlegelnie kell, mielőtt ítélet születik.
A legfelsőbb bíróság összesen 232 olyan ügyet készül tárgyalni, amelyekben a zavargások során elkövetett, súlyosabbnak ítélt bűntettek szerepelnek. Az ügyészek emellett több mint 1000 további személy ellen is nyomoznak, többnyire kisebb súlyú cselekmények gyanújával, amelyeket vádalkuval lehetne rendezni.
Maga Bolsonaro április 8-án a rendőrség előtt tanúvallomást téve, tagadta, hogy köze lett volna a főváros szívében történtekhez, hiszen addigra már Floridába távozott. Sokan azonban azt gyanítják, hogy Bolsonaro – az 1964-es puccsot követő brazil katonai diktatúra és Augusto Pinochet chilei diktátor nyílt tisztelője – maga is részt vett az erőszak felbujtásában. A héten Lula azt állította, hogy Bolsonaro „nyakig benne volt” a kormánya megdöntésére irányuló összeesküvésben.
Bolsonaro egykori segédtisztje, Mauro Cid alezredes azonban nemrég vádalkut kötött a nyomozókkal, amelynek értelmében több bűnügyi nyomozásban is tájékoztatást kell adnia, beleértve a január 8-i támadásokat is. A médiajelentések azt sugallják, hogy Cid alezredes vallomásai vélhetően megnehezítik majd Bolsonaro, valamint számos kulcsfontosságú szövetséges és rokon életét.
