A tejhelyettesítő növényi italok forgalma becslések szerint az évtized végére elérheti az évi 47 milliárd dollárt. De vajon miért fogyasztják egyre többen ezeket a termékeket? Egészségtudatosság, laktózérzékenység vagy a környezetért való aggódás áll a háttérben?
A legkézenfekvőbb válasz a laktózintolerancia lenne, amely Olaszországban a lakosság 72, Kínában 85, Ukrajnában 61, de egyes országokban (például Dél-Korea, Jemen, Ghána) szinte 100 százalékát érinti. Magyarországon becslések szerint a lakosság 20-30 százaléka érzékeny, azaz 2-3 millió embert. Az Euromonitor International piackutató cég felmérése szerint a válaszadóknak csak kevesebb mint 10 százaléka indokolta a tejallergiával vagy -intoleranciával a helyettesítő választását. A megkérdezettek 33,4 százaléka azért fogyasztja ezeket a termékeket, hogy egészségesebbnek érezze magát, minden ötödik válaszadó azért, mert jobban meg tudja emészteni, mint a hagyományos tejet. A cukorbevitel csökkentését 13,8 százalék jelölte meg motivációként.
A tejipar az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója, a globális kibocsátás 3,4 százalékáért felelős, ami kétszerese a légi közlekedés környezetterhelésének.
A növényi italok leggyakoribb alapanyagai a szója, a mandula, a rizs, a zab, a kendermag és a kókusz, és igaz, ezek előállítása is szennyezi a környezetet: óriási területeket igényel a termesztés, illetve nagy mennyiségű vizet használnak fel a folyamatban. De egy oxfordi kutatás szerint egy liter tehéntej előállításához szükséges víz- és területigény a tízszerese annak, mint ami egy liter növényi alapú tej előállításához szükséges. Ha az emissziót, a víz-és területhasználatot is figyelembe vesszük, akkor egy pohár (200 ml) tehéntej emissziója 0,6 kg, míg a mandulatejé a 0,2-t sem éri el.
Sokan pedig etikai okokból utasítják vissza a tej és a tejtermékek fogyasztását, ezzel tiltakozva a tejelő szarvasmarhák tartási körülményei ellen. Ugyanakkor a kutatás szerint az ökológiai szempontok csak a fogyasztók 12-13 százalékát sarkallták tejhelyettesítők vásárlására.
– Az igazság az, hogy a tej az egyik legfontosabb kalciumforrásunk. Emellett sok más fontos tápanyagot is tartalmaz, az ajánlott napi bevitel fél liter.
Ha valaki nem szereti a tejet, fogyaszthatja tejkészítmény formájában is (joghurt, túró, kefir, tejföl, sajtok). Ha valakinél igazoltan laktózintolerancia áll fenn, akkor lehetnek jó alternatívák a növényi italok – nyilatkozta lapunknak Felek Mihály dietetikus. – A különböző növényi italok jó alternatívák lehetnek a fent említett betegségek esetén, és egy egészséges embernél is remek kiegészítői lehetnek az étrendnek, hiszen változatossá teszik azt, de ebben az esetben teljesen nem kell átállni a növényi italok fogyasztására. Ugyanis mint a szakember megjegyezte, a növényi italokban kevesebb a kalcium, és még a kalciummal dúsított termékek esetén sem kellően hatékony a felszívódása. A tejből nagyságrendekkel hatékonyabban szívódik fel ez a szervezetünk számára nélkülözhetetlen mikroelem. Emellett arra is figyelni kell, hogy allergiás reakciók a növényi italokkal szemben is felléphetnek, mint minden fehérjetermészetű anyaggal szemben.
