Az eddigi B kategóriás jogosítvány felosztását javasolják B és B+ kategóriákra, ami számos korlátozást vonna maga után a B kategóriás vezetői engedély birtokosainak – többek között ezt tartalmazza az a tervezet, amelyet az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Szakbizottsága hétfői ülésén vitatott meg. „A B+ kategóriás jogosítvány különválasztása az eddigi egységes B kategóriától azt jelentené, hogy az európai polgároknak két jogosítványt kellene megszerezni, hogy teljes értékű jogosultságuk legyen a személygépjárművek vezetésére. Ez a költségeket is megduplázná” – írta közleményében Deli Andor fideszes EP-képviselő. A javaslat számos korlátozást hozna a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezőknek, például 110 km/órás maximális megengedett sebesség az autópályákon és a vezethető gépjárművek 1,8 tonnás súlykorlátozása.
,,Ez egyelőre egy nagyon halvány tervezet, semmi konkrétum nem derül ki belőle" – fejtette ki lapunknak Vályi István, a Speedzone főszerkesztője. „Így ez a közlemény egyelőre csak hangulatkeltésnek tűnik, hiszen a jogszabálytervezetből nem derül ki, hogy ebből kinek és mekkora pluszbevétele keletkezne. Úgy gondolom, egyrészt azért kezdeményezték a változtatást, hogy elejét vegyék annak, amit sajnos itthon is egyre inkább tapasztalhatunk: a száguldozásnak és annak, hogy nagy, erős autókba üljenek a friss jogosítvánnyal rendelkezők. A módosító javaslat egyébként zöldoldalról érkezett, ennek pedig az az oka, hogy az elektromos járművek tömege egyre nagyobb, ami megkérdőjelezi, hogy ezek mennyire környezetbarátak. Gondoljunk bele: ahhoz, hogy az e-autónak nagy legyen a hatótávja, sok akkumulátor kell bele, ergo nehéz lesz. Valójában abba az irányba akarják terelni az elektromosautó-gyártókat, hogy kisebb és könnyebb járműveket tervezzenek. Nem véletlenül húzták meg ezeket a határokat, hiszen szinte az összes elektromos autó átlépi az 1800 kg-os tömeget. Szerencsére látszik a törekvés az autógyártók részéről, például nemrég a Citroën mutatott be egy olyan modellt, amit könnyűre építettek, újrafelhasznált anyagokból, a tömege ezer kilogramm körül van – igaz, csak 110-zel tud menni. Tehát: könnyebb autó, kisebb akkumulátor, kisebb függőség a lítiumtól és az egyéb olyan nyersanyagoktól, amiket az EU-ban nem tudunk bányászni” – világított rá a messzebbre nyúló összefüggésekre Vályi István.
Az sem világos a tervezet szövegéből, hogy mindenképpen külön kell-e vizsgázni a két kategóriára, vagy lehet egyből B+-ra jelentkezni. És az is kérdéses, hogy aki B-ből B+ kategóriába lép, az valóban pluszképzéssel és pluszköltséggel járna, vagy a kezdők csak B kategóriát kaphatnának, majd bizonyos idő elteltével – mondjuk öt év gyakorlat után – automatikusan megkaphatnák a magasabb besorolást. Vályi István azt teljesen kizártnak tartja, hogy azoknak, akik már rendelkeznek B kategóriás jogosítvánnyal, bármilyen jogszabállyal csorbítani lehetne a jogosultságukat, hogy milyen járművet vezethetnek, és milyen sebességhatárokat kell betartaniuk. Ez ugyanis több 100 millió ember képzését, vizsgáztatását igényelné az EU-ban, amit képtelenség lenne kivitelezni. Ez akkora adminisztrációs terhet róna a tagállamokra, ami irreális.
Folyik a KRESZ felülvizsgálata
A B kategóriás jogosítvány megszerzése feltételeinek és a KRESZ felülvizsgálatának szükségességét hangsúlyozta júliusban Lázár János építési és közlekedési miniszter az Árpád hídi halálos közlekedési balesetet követően. (A tragikus balesetet - melyben egy 26 éves bicikli meghalt - egy spontán kialakult verseny okozta, melyben egy Mercedes és két BMW vett részt. Mindhárom jármű jelentősen átlépte a sebességhatárt.) A tárcavezető nem zárja ki a szigorításokat, így például mérlegelik azt is, hogy alkalmazzák az átlagsebesség mérését Magyarországon. A hivatalos statisztikák szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye. Szerinte a jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság egyaránt felülvizsgálatot érdemel. Az átalakítás társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik.
*
Molnár Zsolt az MSZP országgyűlési képviselője szeptember elején törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a 300 kilowatt, azaz nagyjából 400 lóerő feletti személygépkocsik esetén külön jogosítvány megszerzésére legyen szükség. Javaslata szerint legalább öt éve kellene jogosítvánnyal rendelkeznie annak, aki ilyen extrém teljesítményű autót akar vezetni úgy, hogy ezen idő alatt nem ítélték el közlekedési bűncselekmény miatt. További feltétel lenne a pszichológiai alkalmassági vizsgálat, valamint speciális oktatás és vizsga. Molnár Zsolt azt is javasolta, hogy a középiskolák végzős évfolyamán legyen legalább fél évig kötelező a KRESZ oktatása.
