Bocskor Andrea, a Fidesz EP-delegációjának képviselője hozzászólásában arról beszélt, hogy a modellt váltott egyetemek 180 ezer diákja eshet ki az európai ösztöndíjprogramból jövőre, ha Budapestnek és Brüsszelnek nem sikerül megegyeznie.
„Leegyszerűsített hozzáállásnak” nevezte, hogy a kormánynak teljesítenie kell a pénzügyi támogatás feloldásához fűzött uniós feltételeket.
Szerinte inkább meg kellene hallgatni az érintett diákok véleményét, és lehetőséget adni nekik a külföldi tanulmányokra.
Az EP petíciós bizottságában szerdán tárgyalják azt a beadványt, amelyben négy magyarországi diákszervezet felszólítja az EU intézményeit, hogy vessenek véget a diákok egyetemválasztáson alapuló hátrányos megkülönböztetésének.
Sabine Verheyen, a kulturális bizottság német kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a probléma gyökerét ne az Európai Unióban, hanem Magyarországon keressék. – Én is sajnálnám, ha diákok kimaradnának az Erasmusból, ám ennek elkerülésére az a legjobb módszer, ha Magyarország tiszteletben tartja a jogállamot! – tette hozzá. A magyar egyetemi autonómia ügye előkerült az uniós parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában is, ahol ajánlások készülnek a tudományos kutatás szabadságának előmozdításáról az EU-ban. A német kereszténydemokrata Christian Ehler hosszan fejtegette, hogy a CEU budapesti bezárása rámutatott: mekkora veszélybe kerülhet a kutatási és akadémiai szabadság, ha az uniós intézményeknek nincs hatáskörük közbelépésre. Az EU Bírósága ugyan elítélte az CEU kiebrudalását, de nem az egyetemi autonómia semmibevétele, hanem a nemzetközi kereskedelmi szabályok, az egyenlő elbánás elvének megszegése miatt.
Cáfolta Navracsics Tibort az EU költségvetési biztosa, a magyar diákok már szeptembertől kimaradhatnak az Erasmus pluszbólUniós biztosjelölt az Erasmus-ügyről: Nem ígérhetem, hogy elvégzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie