„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ezt Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a jelenlévők közül sokan fel is tették a kezüket. A Telex szerint a mondat ma is ugyanolyan aktuális, és igen érzékletesen illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését.
Annak idején a Népszabadság számolt be arról, hogy Rogán Antal a politikai tisztsége mellett történetesen egy elektronikus aláírási eljárás feltalálója is Csík Balázs és Lengyel Csaba társaságában, akik a Fidesz által komoly megrendelésekhez segített Hunguard Kft.-nek a tulajdonosaiként érték el e nagy sikert. A ma Szűcs Ákos Balázs ügyvezetése mellett működő cég tulajdonosa jelenleg 90 százalékban Csik Balázs, 10 százalékban Lengyel Csaba. Arról ugyan azóta sem tudni, hogy az egyébként pénzügyi végzettséggel rendelkező Rogán mikor lett profi az informatikában, pénzügyi szakértelme viszont vitathatatlan, ismerve, hogy látványosan ő nyerte a legnagyobbat a három feltaláló triumvirátusából.
A találmány jövedelmezősége mindenesetre Rogán Antal vagyonnyilatkozataiból is tudható, hasznosítási díjként tavaly 288 millió forint jövedelme volt a miniszternek. Azonban ez még így is jóval kevesebb a tavaly előtti bevételéhez képest, akkor 408 millió forintot termelt a rendkívüli szabadalom.
Az említett 2016-os kormányrendelet a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelméről szólt, amely előírta, hogy az érintett intézményeknek kiberbiztonsági okokból évente tanúsíttatniuk kell a rendszerüket oly módon, hogy megbíznak egy külső céget, amely átvizsgálja a rendszert, és tanúsítja, hogy kellőképpen ellenálló a kiberfenyegetésekkel szemben.
Csakhogy a rendelet a tanúsítási munka elvégzését olyan feltételekhez kötötte, amelyeknek csak egyetlen cég, az említett Hunguard Kft. felelt meg.
Néhány évvel később aztán egy másik cég is megjelent a pénzügyi intézmények IT-rendszerének tanúsítására jogosult szervezetek listáján, de nem tudott sokáig ott maradni: előbb egy rendeletmódosítás olyan új feltételeket hozott be, amelyeknek ismét csak a Rogán Antalhoz köthető Hunguard felelt meg, majd miután idén nyáron újra lehetségessé vált, hogy bővüljön a tanúsítók köre, júliusban úgy szigorítottak a szabályokon, hogy az
a piac ismerői szerint újabb évekre biztosítja, hogy a továbbiakban is kizárólag a Hunguard jöhessen szóba a pénzügyi szektor tanúsítása terén.
Korábban a Certop nevű cégnek sikerült még tűzközelbe kerülnie, amelynek ugyan az akkreditációi megvannak, ennek ellenére éveket kell várniuk, amíg újra a tanúsítás közelébe kerülhetnének ebben a szektorban, már amennyiben maradt még egyáltalán ambíiójuk erre. Más szereplők számára pedig – amelyek eddig nem próbálkoztak – olyan magasra helyezték a belépés idő- és erőforrásbeli küszöbét, hogy gyakorlatilag kijelenthető, hogy kizárták őket a részvételből.
Egy, a Telex által megkérdezett pénzügyi cég informatikai vezetője a történteket úgy kommentálta a lapnak: – Egyértelműen látja mindenki, hogy miről van szó. És akkor mi van? Ez egy következmények nélküli ország.
Egyre jövedelmezőbb Rogán Antal találmánya, tavaly 408 milliót kapott érte a miniszter