Hegyi-Karabah;

Putyin kénytelen elnézni Aliyev befolyásának erősödését a térségben

- Oroszországot vádolja Örményország

"Ha az orosz békefenntartóknak sikerült tűzszünetet kötniük, akkor miért nem sikerült olyan megállapodást kötniük, amely megakadályozza a Hegyi-Karabah elleni támadást?… Miért nem teljesítették békefenntartói feladataikat?" - tette fel a kérdést országos televíziós beszédében Nikol Pasinján, amit az AFP idézett. Az örmény miniszterelnök gyakorlatilag azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a 2020-as háború óta Hegyi-Karabahban állomásozó békefenntartói nem teljesítik küldetésüket a szakadár területen.

Amint arról beszámoltunk Azerbajdzsán egy napos offenzívája szerdán érdre kényszerítette a karabahi örmény szakadárokat, akik letették a fegyvert és megkezdik a reintegrációs tárgyalásokat az azeri hatóságokkal. Ez nemcsak Örményország kudarca, hanem valójában Oroszországé is, hiszen Moszkva egyik leghűségesebb és legközelebbi régióbeli partnerét, Örményországot hagyta cserben, miközben kénytelen elnézni Azerbajdzsán és Törökország szerepének növekedését a régióban.

Bár a gyors tűzszünet állítólag az orosz békefenntartóknak köszönhetően jött létre, az eszkaláció veszélye nem hárult el. A bakui kormányzat és Ilham Aliyev elnök teljes ellenőrzést követel a vitatott Hegyi-Karabah felett. Ugyanakkor az azeri államfő szemmel láthatóan „nyeregben érzi magát”, egyértelműen jelezte, hogy Azerbajdzsánnak Örményország felé is vannak területi igényei. Nyugat-Azerbajdzsánnak nevezte Örményországot és az ukrajnai háború kirobbantását történelmi okokkal indokoló Putyin magyarázatához kísértetiesen hasonló érveléssel tárta nyilvánosság elé további területi igényeit.

Az Euronews ezt úgy értékelte: ez azt is jelenti, hogy a konfliktusnak ezzel nincs vége. Aliyev szavai előre vetítik, hogy bármilyen egyezség is szülessen a karabahi szeparatisták kapitulációjáról, az azeri-örmény viszály fennmarad.

Az azeri elnök nyilvánosan bocsánatot kért Putyintól azért, hogy szerdán egy karabahi örmény civileket mentő orosz békefenntartó alakulatot azeri tűz ért, ami 4 halálos áldozatot követelt. Aliyev „katonai balesetnek” nevezte és kivizsgálást ígért. 

Brüsszeli nyomásra módosította a kisebbségi törvényt Ukrajna.