Elfogadta az ukrán kisebbségi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló jogszabálytervezetet csütörtökön az ukrán parlament. A módosításokat a Velencei Bizottság és az Európai Unió ajánlásaival összhangban eszközölték, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvi problémájának rendezésére, mondta az ukrán sajtónak Irina Herascsenko parlamenti képviselő.
A Velencei Bizottság már az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása utáni véleményében megállapította, hogy a kisebbségi nyelvoktatás jelentős csökkenése veszélyezteti a kisebbségi iskolák létét, a kisebbségi nyelvek ismeretének szintjét, sőt az ukrajnai kisebbségek nyelvi identitását is. Idén júniusban a nemzeti kisebbségekről szóló, az érintett közösségek által kifogásolt törvény kapcsán megfogalmazott véleményében a testület úgy ítélte meg, hogy jogszabály ugyan összességében a nemzetközi normáknak megfelelő garanciákat nyújt, de a teljes megfelelés érdekében egyes rendelkezéseit felül kell vizsgálni. Az Európai Unió tavaly júniusban rendkívüli eljárásban megadta Ukrajnának a tagjelölt státust, de a csatlakozási tárgyalások elkezdését hét feltétel teljesítéséhez kötötte, ezek egyike pedig a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Az idei éves felülvizsgálati jelentés szerint ebből kettőt teljesített eddig Kijev, a nemzetiségi jogok orvoslása viszont még várat magára.
A csütörtöki törvénymódosítással ezt a kötelezettségét próbálta – részben - teljesíteni az EU-integrációt sürgető Ukrajna.
(Tisztázásképpen: nem a szomszédos országok által leghevesebben bírált, a kisebbségi oktatás létét fenyegető oktatási törvény módosításáról van szó, hanem a kisebbségi jogok kerettörvényéről.) A jogszabály új változata elismeri a kisebbségi nyelvek használatának jogát a nyilvánosságban, amit a korábbi nyelvtörvény nem biztosított.
Az új törvényváltozat előírja, hogy az ukrán állam ingyenesen biztosítja az anyanyelvű nyomtatott és elektronikus tankönyveket az Ukrajnában törvény által elismert nemzeti kisebbségekhez tartozó általános és középiskolások számára.
A módosítások pontosítják azokat a kritériumokat, amelyek mentén kidolgozzák az etnikai és kulturális kisebbségi közösségek nyelvhasználati jogosultságait azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek az ezekhez a közösségekhez tartozó személyek. A módosítások a jövőben lehetőséget biztosítanak a nemzeti kisebbségi nyelvek használatára a reklámozás területén, a közéleti, kulturális és művészeti, a szórakoztató rendezvények lebonyolítása során, a sürgősségi ellátásban, a családon belüli erőszak áldozatainak segítésében és védelmében, valamint az idősgondozás során. Mindez óriási előrelépés ahhoz a 2019-es nyelvtörvényhez képest, amely gyakorlatilag a családra és a templomra korlátozta a kisebbségi nyelvhasználatot.
Az uniós nyomás és a szomszédos államok – Magyarországon túl Románia, Bulgária, Lengyelország és Németország is érintettként kifogásolta a kisebbségi jogok ukrajnai korlátozását – bírálatai nyomán a kisebbségi törvény bizonyos engedményeket tett, a kisebbségi jogok közül sokat az Európai Unió Ukrajnában beszélt hivatalos nyelveire korlátozta. Ez engedmény volt az 500 ezres román és a mintegy százezres magyar, valamint kisebb számú lengyel, szlovák, német, bolgár vagy görög nemzetiségű közösség számára, de teljességgel megfosztotta alapvető jogaitól a sokmilliós orosz kisebbséget. A Velencei Bizottság ezt diszkriminációnak értékelte, és arra kérte Ukrajnát, törölje ezt a megkülönböztetést.
A most elfogadott törvény új változata ezt nem orvosolta azonnal, de egyfajta kompromisszumot ajánlott. Az ukrán állampolgárságú oroszok jogait arra hivatkozva korlátozzák mindaddig, míg az Oroszországgal vívott háború tart, hogy nemzeti identitásuk egybeesik az agresszor államéval. A Velencei Bizottság elfogadta e moratórium bevezetését.
Az Orbán-kormány nemzetpolitikáját minősíti, hogy 2017 óta blokkolja Ukrajna EU és NATO -integrációs törekvéseit a magyar kisebbség jogainak védelmében, miközben épp az integrációs kényszer csöndben, mindenféle dobpergés nélkül egyetlen év alatt eredményt tudott felmutatni.