Nagy bajban van a a költségvetést, ezt jelzik a most nyilvánosságra hozott adatok is. Augusztusban az államháztartás egyhavi hiánya 358 milliárd forint volt, ez minden idők legmagasabb nyolcadik havi deficitje. A nyolchavi hiány elérte a 3298 milliárd forintot, ez az egész évre tervezett 3400 milliárd forint 97 százaléka.
Hónapok óta látható, hogy az költségvetés komoly bajban van: a bevételek messze elmaradnak a tervezettől, miközben a kiadásokat a kormány képtelen kordában tartani. Ráadásul láthatóan közel sincs egyetértés a kormányban arról, hogy miként kellene kezelni a költségvetést: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön egy konferencián arról beszélt, hogy jelenleg is a 2023 költségvetés lehetséges kiigazítási megoldásait, illetve a hiánycél emelését vizsgálja a Pénzügyminisztérium (PM). Varga Mihály az év végi hiánycél felemelése mellett a lehetséges intézkedések között említette a bankadó megemelését, a támogatott hitelek „felülvizsgálatát”, a honvédelmi kiadások átütemezését, illetve a minisztériumi kiadások korlátozását.
Nem úszhatja meg az Orbán-kormány, a 2024-es költségvetés alatt is több száz milliárdos időzített bomba ketyegVarga Mihály nyilatkozatát Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető igazította helyre, mondván az csak mangánvélemény. Ő elmondta, hogy a Fidesz frakció ülésén Orbán Viktor kormányfő arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy nem lesz bankadóemelés és a támogatott hiteleket sem csökkentik – mondván, a kormány számára a gazdasági növekedés a fontosabb –, ez pedig nem megy a hitelezés felpörgetése nélkül. A Fidesz frakció ülésén már a jövő évi önkormányzati és Európa parlamenti választások voltak napirenden, láthatóan a kormányfő, és a Fidesz-frakció ennek rendeli alá a költségvetési konszolidációt. Némileg hasonló a helyzet, mint a 2010-es választások előtt: akkor a válságkezelő Bajnai-kormány és az MSZP-SZDSZ frakciók az ország érdekét nézve elengedték a választásokat a válságkezelés érdekében. A Fidesz láthatóan erre nem hajlandó, számukra fontosabb a választások megnyerése.
Pedig kiigazításra szükség van: az elmúlt négy év legrosszabb évét futja eddig az államháztartás, ahogy ez az ábrán is látható. A hiány alakulása eddig megfelelt a tavalyi - egyáltalán nem kedvező - folyamatoknak, ám júliusban már gyorsabban nőtt a deficit. Amennyiben megismétlődnek az elmúlt évek trendjei, nem lehet kizárni, hogy a hiány a tervezett 3400 milliárd forinttal szemben, akár 5000 milliárdra is rúghatnak kormányzati bevakozás nélkül. A költségvetésen még segíthetett volna, ha magyar gazdaság kilábal a recesszióból, ám ennek szeptember végéig semmi jele nem volt látható.
A probléma kettős: az egyre inkább elhúzódó recesszió miatt a bevételek nem teljesülnek, miközben a kiadások emelkednek. Az első nyolc hónapban a tervezett államháztartási bevétele 63,3 százaléka folyt be, az időarányosan elvárható 66 százalékkal szemben. A bő három százalékos elmaradás 1100 milliárd forint bevételkiesését takar. Ezen belül egészen drasztikus az áfa-bevétele elmaradása – amely a költségvetés legfontosabb bevétele. Az első nyolc hónapban 4352 milliárd forintra rúgtak a bevételek – ez gyakorlatilag megegyezik a tavalyi összeggel (6 milliárd forinttal magasabb csak) –, miközben 16 százalék felett volt az infláció. Vagyis az áfabevételek reálértéken 16 százalékkal csökkentek, a tervezetthez képest már 880 milliárd forintos az időarányos elmaradás – csak az áfánál. A személyi jövedelemadóból 2629 milliárd forint folyt be – itt az időarányos elvárhatóhoz képest mintegy 90 milliárd forint az elmaradás. A rengeteg különadó ellenére a cégek befizetései sem hozzák a tervet – vagyis csak a bevételi oldalon van egy bő ezer milliárdos lyuk.
Míg a bevételek elmaradnak a várttól, a kiadási oldalon hozza a tervezett szintet a büdzsé, bár egyes területeken túlköltés látható: a lakástámogatásokra szinte a teljes idei keretét, 369 milliárdot elköltött már a kormány, ez az évi előirányzat 96 százaléka. Bár a kormány megszünteti januártól a városi csokot, illetve szigorítja annak feltételeit, idén ezen a soron ez még nem hoz megtakarítást.
A költségvetési szervek kiadásai már augusztusra elérték az egész évre tervezett összeg 80 százalékát, vagyis itt jelentős a kiadások túllépése, nem véletlen, hogy Varga Mihály ezeknek a kiadásoknak a korlátozásáról is beszélt.
Nyugellátásokra az állam az első nyolc hónapban 3859 milliárd forintot fordított, itt a teljesítés meghaladja a 69 százalékot, vagyis az időarányosnál magasabb. Ráadásul a tervezett 15 százaléknál érezhetően magasabb (17-18 százalékos) infláció miatt novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre lesz szükség. Ezt a kiadást elvileg az inflációs többletbevételek ellentételeznék, de az áfa-bevételek összeomlásából látható, hogy ez idén nem így lesz.
A kormány a vártnál magasabb hiányt a háborúval, a szankciókkal, a magas energiaárakkal magyarázza, ám ez félrevezetés. Az energiaárak ma már lényegesen alacsonyabb annál, mint amivel a költségvetés tervezésekor számoltak. Az első nyolc hónapban energiatámogatásokra a kormány 1085 milliárd forintot kifizetett a rezsialapból, ám a várható éves kifizetések messze elmaradnak majd a tervezettől, miközben az alapot finanszírozó különadók befolynak a költségvetésbe. A jelenlegi trendek alapján jelentős megtakarítás várható kiadási oldalon a rezsialapban. Hasonló lehet a helyzet a Honvédelmi Alappal, amelyet szintén a különadókból töltenek fel, ugyanakkor érdemi kifizetések nem történtek, ráadásul ez is egy olyan tétel, ahol a kiadások felfüggesztésről beszélt Varga Mihály.
Érik a leminősítés
A jelenlegi folyamatok látva komoly kérdéseket vett fel a hiány alakulása, kérdéses, hogy az idei deficit kisebb lehet-e a tavalyinál. A tervezett extra kiadások, mint a nyugdíjemelés nincs veszélyben, ugyanakkor a lényegesen magasabb hiány a magyar államadósság újbóli leminősítését hozhatja magával. A Standard&Poor’s december 8-án, a Fitch Ratings december 15-én mond véleményt a magyar gazdaságról, ha addig nem sikerül hitel érdemlően fenntartható pályára állítani az idei és a jövő évi költségvetést, az a magyar államadósság leminősítését jelentené. Egy auditori döntés az államadósság finanszírozását drágítaná tovább, amely adósságspirálba viheti a magyar államháztartást.
