Pécs;felújítás;tűzoltóság;katasztrófavédelem;

Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan, hogy a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása mikor folytatódhat

A kormánykapcsolataival kérkedő generálkivitelezőnek tucatnyi vállalása dőlt be, nyomozás folyik az ügyben, ám a károsultak szerint a tettesek sérthetetlenek.

Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet.

A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot 3,3 milliárdos ajánlattal a Falcon Global Zrt., illetve az Octopus Invest Kft. konzorciuma nyerte el. A két fővárosi cégnek nem volt érdemi múltja az építőiparban, s nem rendelkeztek a kivitelezésben jártas szakemberekkel, illetve a munkákhoz szükséges eszközökkel. Alvállalkozókra bízták a munkát, és 2021. májusában aláírták az erről szóló szerződést a pécsi Building-Tech Kft. és a kozármislenyi Extremeworks Kft. konzorciumával. A két cég 2,4 milliárdért vállalta a munkát.

A generálkivitelező és az alvállalkozó közötti együttműködés néhány hét alatt ellehetetlenült. Az Extremeworks gazdája, Bende Zsolt azt állítja, hogy a munkához nélkülözhetetlen kiviteli tervek és közműkiváltási engedélyek hiányoztak. Ezt naponta jelezték, és a hiányosságokat rögzítették az építési naplóban, ám az Octopus irányítói semmit se tettek. Emiatt szeptemberben felkértek a viták tisztázására egy szakértőt, aki az alvállalkozók igazát erősítette. Amikor a szakvéleményt átadták az Octopus vezetőjének és benyújtották addig elvégzett munkájuk számláját, a generálkivitelező szerződést bontott az alvállalkozókkal. Mivel a kivitelezés leállt, 2022. őszén a katasztrófavédelmi főigazgatóság szerződést bontott a generálkivitelezővel.

Addigra kiderült, hogy a Falcon-Octopus tandem számos helyen vállalt generálkivitelezői szerepet, és 2022 őszére mindenütt belebukott ezekbe a munkákba. 

Így nem tudták befejezni az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítését és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezését, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. A tatabányai katolikus gimnáziumot átadták ugyan időre, ám az alvállalkozókat csak részben fizették ki.

Az atlatszo.hu 2022-ben és 2023 tavaszán több alkalommal is foglalkozott az Octopus és a Falcon Global tevékenységével, s mint leírták, a beruházások azért álltak le, mert a generálkivitelező nem fizette ki alvállalkozóit. A lap próbált beszélni a két céget birtokló házaspárral, a monyoródi lakhelyű Németh Zsuzsannával és a budapesti Németh Jánossal, ám ők megszólaltathatatlanok voltak. Ráadásul 2022. közepén el is adták az Octopust, ám az új gazda se nyilatkozott. Hogy az új tulajdonos miért vette meg a milliárdos adóssággal terhelt, munka nélkül maradt és a közbeszerzésektől immár eltiltott céget: rejtély.

2023. márciusában elindult az Octopus Invest felszámolása. Szerettük volna megtudni, hogy az Octopus ellen hányan és milyen összértékben nyújtottak be hitelezői követelést, ám a felszámoló, a Vámház-Audit Zrt. nem akar nyilatkozni. Nem is köteles erre, tőle függ, megteszi-e. A tájékoztatást ezúttal azért éreztük indokoltnak, mert az Octopus bukása közügy. Hisz olyan uniós és állami támogatású beruházások sora dőlt be, amelyek, ha elkészülnek, több százezer embert szolgálnának ki. A meg nem valósult beruházások miatt a magyar költségvetés elesik több milliárd forint uniós forrástól. Az se mellékes, hogy a generálkivitelező miatt kisvállalkozások sora nullázódott le, gazdáikkal együtt.

Az Octopus egyik kárvallottjától megtudtuk, hogy a cég ellen a májusi hitelezői megbeszélésen 56-an több mint 2 milliárd forintos követelést nyújtottak be. Ennél nagyobb, 4 milliárdos tartozásról értesült Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, aki az Országgyűlésben „Hová tűnik el a közpénz?” címmel szólította meg ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert júliusban. A kérdésre az építési tárca miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, ám abból nem tudtuk meg, hogy az Octopus esetében hová folyt el a közpénz, és mi lesz a károsultakkal.

A kifizetetlen alvállalkozók úgy tudják, hogy az Octopusnak nem maradt vagyona, így a felszámolás révén nem számíthatnak káruk enyhítésére. A pécsi laktanyafelújításnál érdekelt Bende Zsolt nem is adott be hitelezői igényt, ha megteszi, csak az ügyvédi költségeit gyarapítja. Igaz, az ő cégének csupán 18 millióval tartozik az Octopus, viszont a Building-Tech – ami megépítette a laktanya alapját és pinceszintjét – felszámolás sorsára jutott, neki a generálkivitelező 150 millióval maradt adósa.

A történethez tartozik, hogy az Octopus Investnek 2018-ig néhány tízmillió volt az éves árbevétele, az uniós támogatású beruházásoknak köszönhetően azonban 2019 közepétől 2022 nyaráig hozzávetőleg 6 milliárd folyt be a cég számlájára. Ha ezzel szembeállítjuk a hitelezők 2-4 milliárdos követelésével, akkor adódik a kérdés: hová lett a pénz?

Szerettük volna erről megkérdezni a Németh-házaspárt, ám egykori telefonszámaik egyike se él, így nem értük el őket. Az alvállalkozók szerint az Octopus másra költötte a pénzt, nem a vállalt beruházásokra, ezért a cég törvénytelenül gazdálkodott. Mint már írtuk, a kft. felszámolója nem nyilatkozott lapunknak, így arra se kívánt válaszolni, hogy tett-e feljelentést az Octopus gazdálkodása miatt, holott a pénzek eltűnése felvetheti a vagyonkimentés gyanúját. Bende Zsolt viszont elmondta, hogy ő 2022 végén tett feljelentést, csalás gyanújával. A vállalkozó érdeklődött a vizsgálatról a pécsi rendőrségen, s ott azt mondták: a NAV nyomoz, és a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség felügyeli. Beszéltünk a főügyészséggel, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „költségvetési csalás bűntette miatt indult vizsgálat, ami jelenleg felderítési szakban van, így gyanúsításra még nem került sor”. Hozzátették, hogy kérdéseinkre a NAV jogosult válaszolni. Megkérdeztük a NAV-ot is, szerettük volna tudni, hogy az Octopus hány meghiúsult munkája miatt folyik vizsgálat és mekkora a teljes kárérték, ám írásos kérdésünkre csak annyit válaszoltak, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.

A kifizetetlen alvállalkozók biztosak abban, hogy soha nem is lesz, amiképp az sem lesz meg, hogy ki „nyúlta le” a pénzt, szerintük az Octopus valódi gazdái „érinthetetlenek”, és polipcsápjaik bárhová elérnek. A kft. korábbi vezetői az alvállalkozókkal folytatott tárgyalásokon többször is azzal kérkedtek, hogy cégük remek kormánykapcsolatokkal rendelkezik. Ezt az állítást „hitelesítette”, hogy a kft. sorra nyert az állami beruházások közbeszerzésein. A megbeszéléseken – állítólag – többször elhangzott, hogy a tulajdonosi körben érintett a miniszterelnök testvére, Orbán Áron is. A cégbírósági bejegyzésekben ennek nem találtuk nyomát. Ugyanakkor Bende Zsolt szerint Orbán Áron járt Pécsen a laktanyaberuházás kapcsán. A lapunknak névtelenül megszólaló pécsi tűzoltók erről nem tudnak. Az atlatszo.hu is értesült a kormányfő öccsének Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.

Amúgy a katasztrófavédelem mindenképp be kell fejezze a pécsi laktanya felújítását. Kiszivárgott, hogy a munka folytatásáért – az építőanyagok drágulása miatt – immár 8 milliárdot kérnének a kivitelezők.