Bár győzelmi jelentéssé igyekszik formálni a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a kerestek alakulásáról szóló júliusi jelentését a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) sajtóközleménye, ám azt a tényt mégis kénytelen elismerni, hogy ebben a hónapban a reálbér 2 százalékkal csökkent. A KSH mérése szerint 2023 júliusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében 559100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 17,6 százalékos növekedése mellett. A reálkeresetek ezért 2 százalékkal lettek alacsonyabbak, mint voltak egy évvel korábban.
Egészen máshonnan közelít a KSH-jelentéshez a GFM és Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője. A Nagy Márton vezette szaktárca a reálbércsökkenés 2 százalékos mértékét a „mindössze” szóval jellemzi, ami olyan „célzott intézkedéseknek köszönhető”, mint a kötelező akciózás és az online árfigyelés, míg az ING Bank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérkiáramlás elmaradt az előző hónapok mértékétől és a piaci várakozásoktól egyaránt. Ehhez Virovácz Péter hozzátette:
bár az infláció tovább lassult júliusban, az átlagbér növekedési ütemének lassulása miatt a reálbérek továbbra is csökkentek.
Kevésbé szokás hangsúlyozni, noha ez is része a kereseti viszonyokról szóló KSH-jelentésnek, hogy idén júliusban bruttó 450 ezer forint volt a hazai mediánbér, míg nettóban ez 311 400 forintot tett ki. (A mediánbér a fizetések sorában a középső értéket jelzi, vagyis azt, amelynél a foglalkoztattak fele többet, másik fele kevesebbet keres.) Az idei júliusi medián bruttóbér 16,3, míg a nettó esetében 15, 9 százalékkal múlta felül az előző év júliusának adatait. Virovácz Péter szerint a hazai belső kereslet helyreállása lassú és fokozatos folyamat lesz.
Noha az ING Bank vezető elemzője is azt valószínűsíti, hogy a reálbér növekedés a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér, óva int attól, hogy azt gondoljuk: ez a fogyasztás gyors növekedését hozza magával.
Ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a lakosság a elmúlt másfél évben felélte megtakarításai nagy részét, miközben az infláció továbbra is magas, a lakosság bizalmi indexe pedig évtizedes mélyponton található.
Két százalékkal csökkent a reálbér, de Nagy Márton tárcája szerint most már aztán növekedés leszVarga Mihály szerint visszatérhet a növekedés, sikeres az infláció elleni küzdelem és emelkedhetnek a reálbérek