– Az első kapcsolatfelvétel konkrétan az volt, hogy megkérdeztük, miért strandpapucsban járkálnak novemberben. Erre kiderült, hogy mindenféle helyismeret vagy tájékoztatás nélkül jöttek Magyarországra dolgozni a Fülöp-szigetekről. Azt sem tudták, hogy itt már elég hideg tud lenni novemberben. Így a helyi kollégák gyűjtöttek nekik cipőt, ruhát. Azután beszélgetésekben egy idő után előkerültek a munkahelyi, érdekképviseleti kérdések is. Kiderült, hogy a sok különbözőség mellett vannak azért közös érdekeink is, így beléptek a helyi alapszervezetbe – idézi fel a vendégmunkásokkal való kapcsolatépítés kezdeteit László Zoltán, a főleg feldolgozóipari munkásokat tömörítő Vasas Szakszervezet alelnöke.
Ez a kezdet valójában folytatás volt. A vendégmunkásokkal való közös munka a 2000-es évek elején kezdődött, amikor főként Szlovákiából és Romániából érkeztek munkavállalók. Mosonmagyaróvártól Miskolcig végig az északi határ mentén rengeteg külföldi vendégmunkás dolgozott, igaz, többnyire magyar ajkúak. Akadt olyan cég, ahol a munkavállalók 40 százaléka vendégmunkás volt. Az alelnök emlékei szerint sokan beléptek a szakszervezetbe közülük, jó néhányan azóta is tagjai.
„Az elmúlt években egy újabb vendégmunkás-hullám alakult ki.
Először a szerb és az ukrán munkavállalók jöttek nagy számban, de nekik nem annyira vonzó a magyar munkaerőpiac, így sokan továbbálltak. Az újabb hullám az Ázsiából érkezőké.
Jelenleg Zalaegerszegen, Sárváron, Pápán, Jászberényben és Győrben vannak a legtöbben. Többnyire határozott időre - 2, 2+1 évre – veszik fel őket, ami rövid időnek tűnhet szakszervezeti szempontból, de a hazai foglalkoztatási viszonyok között ez tartósnak számít, a feldolgozóiparban nem ritka a 30-35 százalékos fluktuáció. Így az ázsiai munkások néhány éves foglalkoztatása munkaadói és szakszervezeti szempontból is tartósnak számít”– magyarázza az érdekképviseleti vezető, aki Székely Tamással, a VDSZ elnökével szemben nem látja időszerűnek egy külön alapszervezet létrehozását az ázsiai vendégmunkásoknak, de azt fontosnak tartja, hogy bevonják őket a meglévő alapszervezetek munkájába. Mint mondja: sok a közös érdek és már több száz tagot sikerült verbuválni a harmadik-országbeli munkavállalók közül.
– Minden, Magyarországon dolgozóra a magyar Munka törvénykönyvében foglaltak az érvényesek, akár a határon túlról vagy éppen Ázsiából, Afrikából érkeznek, akár itt születtek. Így mindenkinek joga van csatlakozni a hazai érdekképviseletekhez – szögezi le László Zoltán, aki elsősorban az egészséges munkakörnyezet, a munkavédelem és a munkabér kérdését tartja a mindenkit összekovácsoló közös nevezőnek. A munkabér egyébként az ázsiai és a magyar munkások esetében azonos, holott a vendégmunkások alkalmazása szerinte többe kerül, hiszen a toborzás, az utaztatás, az elszállásolás milliós költséget jelent a munkaadónak.
A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a magyar munkások többsége nem tart attól, hogy a vendégmunkások elveszik a munkájukat, ehhez egyelőre kevesen vannak.
De nem tagadja, hogy bizonyos kérdésekben egészen másként gondolkodnak a magyar és néhány évre szerződő külföldiek. Az ázsiaiak szinte mind család nélkül érkeznek, így a magánélet és a munka egyensúlya egyáltalán nem fontos. Nem kell a gyerekért menni az óvodába, nincsenek családi programok, haveri sörözések, időigényes hobbi, feltöltődést segítő sportolás, a szabadidő inkább nyűg, hiszen nem ismernek senkit, idegen az ország és a kultúra, így nincs mivel értelmesen kitölteni. Többségük számára az egyetlen cél, hogy minél többet keressenek, amelynek javát azután hazaküldik. Így extrém mennyiségű túlórát vállalnak, nem számít a hétvége és az ünnepnap sem. A magyar munkavállaló azonban élni is szeretne a munka mellett. Ez a kettősség kétségtelenül kelt némi feszültséget. Az ázsiai cégek középvezetői között egyre erősödik az a nézet, hogy „a magyar munkavállaló lusta”. Már az is elhangzott, hogy a vendégmunkások jobb munkaerők „mert nincs bajuk a kölykeikkel”. Azt viszont teljesen természetesnek veszik, hogy a muszlim munkavállalók naponta kétszer imaszünetet tartanak – mutat rá a szakszervezeti alelnök.
Egyelőre csak szórványos jelenség, de később mélyülő ellentéthez vezethet az is, hogy a határozatlan időre felvett magyar munkásoktól olcsóbb megszabadulni, mint a határozott időre idehozottaktól, nekik ugyanis ki kell fizetni a szerződés teljes idejére szóló bért, míg a magyaroknak legfeljebb néhány hónapot. Különösen akkor merül ez fel, amikor több munkást „rendelnek” a munkaerő kölcsönzőtől, mint amennyire végül szükség van. Az persze munkaadói dilemma, hogy a gyártási folyamatot már elsajátító munkavállaló helyett megéri-e egy frissen felvettet betanítani.
A szakszervezetek tagtoborzását a munkáltatók látványosan nem akadályozzák. De egyre több helyen gyakorlatilag buborékban tartják a vendégmunkásokat. Különösen igaz ez a minősített kölcsönzőkön keresztül felvett ázsiaiakra, akiknek a munkáltatójuk nem az a cég, ahol éppen dolgoznak. Külön munkásszállásokon helyezik el őket, külön buszokkal szállítják a telephelyre, esetenként külön csarnokban, másik műszakban, más gyártósoron kapnak munkát. Az étkezés is a magyaroktól eltérő időben szerveződik. Egy-egy cégnél a magyar és az ázsiai munkások gyakorlatilag nem is találkoznak egymással. Egyelőre ez a külön buborék a szabadidőben is működik. A Mongóliából, Fülöp-szigetekről hozott vendégmunkások nem vegyülnek szabadidejükben sem a helyiekkel, nem jellemző a külső párkapcsolat sem, így lakossági konfliktusok még nem igen vannak. De persze akadnak történetek a városka vadkacsáit levesbe főző vendégmunkásokról és a munkásszállók is sokakat zavarnak. A kulturális különbségekről a Vasas régóta szervez fórumokat tagoknak, nem tagoknak és munkáltatóknak egyaránt.
Könnyen borulhatnak az arányok
A vegyipari szakszervezet közös projektet indított az IndustriALL Global és a Fülöp szigeteki érdekképviseletekkel. Az általuk összeállított információs anyagokat a partner szervezetek juttatják el a toborzásban résztvevők számára és létrehoztak egy szervizközpontot is – válaszolta a Népszava kérdésére Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Ezzel párhuzamosan azoknál a cégeknél, ahol a VDSZ jelen van, toborzási kampányt indítanak az új munkavállalók számára.
Székely szerint a külföldi vendégmunkások „beszervezése” a magyar munkavállalók érdeke. A vendégmunkások megjelenésével ugyanis veszélybe kerülhetnek például az egyes vállalatoknál meglévő kollektív szerződések. A hatályos Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a kollektív szerződés megkötéséhez és a bértárgyaláshoz 10 százalékos szervezettség szükséges. A vendégmunkások tömeges megjelenésével azonban borulhatnak a meglévő arányok. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök 500 ezer vendégmunkást említett, ami a jelenlegi aktív munkavállalók több, mint 10 százaléka.
– Ha nem szerezzük meg őket, nagyon nagy veszélybe kerülnek az eddig kiharcolt vívmányok. Ha nincs bérmegállapodás, akkor a munkáltató kénye-kedve szerint alakíthatja a béreket – hívja fel a figyelmet Székely Tamás, majd hozzáteszi: a vendégmunkások szervezése Németországban és Ausztriában is fontos cél. A VDSZ nemzetközi partnereitől tanulva a vendégmunkások speciális érdekeinek képviselete mellett a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok oldására is nagy hangsúlyt fektetnének.
Fülöp-szigetekiek, mongolok, indiaiak
Már több mint 80 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon a KSH szerint. A Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett a legtöbb munkavállaló az elmúlt egy évben, a szlovák és az ukrán alkalmazottak számának növekedése viszont lelassult. De arányaiban még mindig az Ukrajnából érkező alkalmazottak vannak a legtöbben, miközben a román munkavállalók száma csökkent. 2019 elején még csak 50 ezer külföldi dolgozott Magyarországban, de a jelenlegi emelkedő trenddel együtt is alig egy-két százalékát adják a hazai munkaerőpiacnak, ami jócskán elmarad az EU-átlagtól. De várhatóan nem sokáig marad ez így. Orbán Viktor miniszterelnök és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) egymás után jelentette be, hogy 2030-ig félmillióval kell növelni a foglalkoztatottak számát. Sietve hozzátették ugyan, hogy külföldi alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
A keleti országrészben – mely az akkumulátorgyártók fő célpontja – az országos átlag duplája a munkanélküliségi ráta. Csakhogy a jelentkezők gyakran a betanított munkákra is alkalmatlanok. Az Országgyűlés június közepén elfogadott egy törvényt a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. Egyelőre a szakértők is vitatkoznak azon, hogy ez szélesebbre tárta a kaput - a 3 éves foglalkoztatás felpuhításával - vagy ellenkezőleg, szigorította például azzal, hogy megtiltotta a külföldi vendégmunkások letelepedését és azt is, hogy a családjaik tartózkodási engedélyt kapjanak. A novemberben hatályba lépő jogszabály részletszabályain még dolgoznak a minisztériumban.
