jegybank;infláció;kötvény;kormányrendelet;meghosszabbítás;betétkamatok;élelmiszerárak;kötelező akció;

Megjelent a boltok kötelező akciózását szilveszterig meghosszabbító kormányrendelet

A kabinet ismét a „háborús élelmiszerár-inflációra” hivatkozik, egyben meghosszabbította a pénzintézetek úgynevezett betéti kamatsapkáját és a jegybanki kötvényvásárlás tilalmát is.

A kormány korábbi bejelentésének megfelelően az év végéig tette kötelezővé a bolti akciózást – vette észre a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítást a 24.hu. A keddtől hatályba lépett „a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletben a határidőket cserélték ki, szeptember 30-át december 31-re.

A hosszabbítást egyébként, ahogy arról lapunk is beszámolt, szeptember közepén jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Magyarázata szerint „az online árfigyelő és a kötelező akciók is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább csökken Magyarországon az infláció”. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint „kíméletlen árverseny” alakult ki a kiskereskedelemben, és a meghosszabbítástól azt várják, hogy az élelmiszer-infláció tovább zuhan, és visszaszorítja az „árspekuláns multik indokolatlan áremeléseit”. Ezzel szemben, ahogy a Népszava nemrég megírta, a vártnál kisebb mértékben csökkent az áremelkedések üteme, jelentősen drágultak az ársapkás termékek és a benzin is.

A 24.hu kiemelte, hogy a határidőmódosítás két másik gazdasági intézkedésre is kiterjed. Az egyik, hogy év végéig egyes intézményi befektetők (pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok) és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél.

A másik döntés alapján december 31-ig továbbra is tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása, így a meghatározott pénzügyi szervezetek, 20 millió forint felett a természetes személyek sem vásárolhatnak EU-tagállam jegybankja által kibocsátott, forintban denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.