- Nem gondolom, hogy az olajárak változásának begyűrűzését teljesen meg lehet akadályozni a magyar gazdaságban, ezzel már próbálkoztak a ’70-es években, de akkor sem sikerült – válaszolta enyhe éllel lapunk kérdésre Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza, ügyvezető igazgatója a jegybank új Inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón.
Mint ismert Orbán Viktor kormányfő a parlamentben arról beszélt, hogy ha a Mol és az üzemanyag-kereskedők nem képesek megállítani a világpiaci árak miatt emelkedő üzemanyagárakat, akkor a kormány újra bevezetheti az árstopot a benzinkutakon. Ugyan az árstop többletinflációt, és benzin-, illetve dízelhiányt okozott 2022-ben, ennek ellenére a magyarok többsége szimpatizálna egy ilyen populista kormányzati döntéssel – ez derül ki a Publicus közvélemény-kutatásából, amiről a minap számolt be lapunk. Az üzemanyagárak jelenleg leginkább az olajárak emelkedése miatt nőnek, amit a Szaúd-Arábia és Oroszország termelés-visszafogása okoz, de nem segíti hazai kútárak csökkenését a forint gyengülése sem. Vagyis valóban az olajárak begyűrűzést próbálja az Orbán-kormány megállítani, pont mint tették sikertelenül a ’70-es, ’80-as években az MSZMP-kormányok.
A jegybanki stáb véleménye szerint inkább a verseny fokozásával lehetne fékezni az áremeléseket a kutakon. Az MNB elemzői szerint ugyanis a Covid-időszak alatt jelentősen megemelkedtek a kiskereskedelmi árrések a kutakon, a fokozottabb piaci verseny ezeket csökkentheti – mondta Baksay Gergely. A kormány ezen túl a jövedéki adó jelentős emelését is tervezi januártól, emiatt is emelte jövő évi inflációs prognózisát a jegybank, ám Baksay nem kommentálta a kormány adóemelési tervét, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó kérdésünket. (A kormány az adóemelés megállapításához a tavaly októberi euróárfolyamot vette alapul, holott az egy kiugró érték volt, míg az ideivel számolva mérsékeltebb adómérték jönne ki.)
A MNB Inflációs jelentése szerint idén éves átlagban 17,9 százalék lesz a pénzromlás mértéke, a nyugdíjas inflációt pedig 18,5 százalékra becsli az MNB. A jegybank elemzése szerint az inflációs hullám minden családot érintett, de annak mértéke különböző volt az egyes társadalmi csoportokban. A magas élelmiszerinfláció következtében a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások az átlagosnál is erőteljesebb pénzromlással szembesültek. A két réteg inflációja 2022 utolsó negyedévében elszakadt az átlagtól. A legnagyobb különbség tavaly novemberben volt megfigyelhető, amikor az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarának inflációja 2,2 százalékponttal, a nyugdíjasoké pedig 2,7 százalékponttal haladta meg a teljes árszinet. Bár az árdinamika 2023. januártól kezdődő lassulása minden társadalmi réteg számára érzékelhető, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek inflációs többlete még jelenleg is fennáll. A nyári hónapokban továbbra is mindkét társadalmi réteg inflációja legalább 1 százalékponttal meghaladta a hivatalos, összes háztartásra vonatkozó áremelkedést.
A nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek csoportjában mért magasabb infláció elsődleges oka, hogy a két csoport kosarában magasabb az élelmiszerek súlya. Az alacsony jövedelműek kosarában 4,7 százalékponttal, a nyugdíjasok kosarában pedig 3 százalékponttal magasabb súlyt képviselnek az élelmiszerek, mint az átlagos fogyasztói kosárban. Az élelmiszerek nagyobb súlya novemberben az alacsony jövedelműeknél 2,6, a nyugdíjasoknál pedig 1,8 százalékponttal járul hozzá a két társadalmi réteg magasabb inflációjához – olvasható az Inflációs jelentésben. Matolcsy György, az MNB elnöke egy héttel ezelőtt az Inflációs jelentés megállapítását plasztikusan úgy fogalmazta meg, hogy a szegények adója (az infláció) a szegényeket és a nyugdíjasokat sújtotta a legnagyobb mértékben. Az MNB számaiból kiderül, hogy a magas jövedelmű családok „csak” 20,5 százalékos inflációval szembesültek 2022 augusztus és 2023 augusztusa között, akkor, amikor a nyugdíjasok 23,6 százalékkal.
A gazdasági folyamatokat értékelve a jegybank emelte a jövő évi évi inflációs prognózisát: korábban még 3,5-5,5 százalékos sávba várta a pénzromlást, most 4-6 százalékos inflációt vár, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékos sávba süllyedhet az éves pénzromlás mértéke. Az jövő évi emelés oka egyértelműen üzemanyagok és az energiaárak emelése, amibe vaskosan belejátszik a kormány januári adóemelése. Az MNB szerint a harmadik negyedévben megkezdi a kilábalást a recesszióból a magyar gazdaság, de az éves növekedést idén plusz-mínusz fél százalékos sávba várja.
Elszáll az államháztartási hiány
Nem tartható az idei költségvetési hiány – hívja fel a figyelmet az MNB az Inflációs jelentésen. A kormány a GDP 3,9 százalékára rúgó deficitet tervezett erre az évre, az MNB szerint viszont 5,2 százalék lesz az év végén, ami nagyságrendileg közel ezer milliárd forintos túlköltést jelent. Az év végi deficit mértékét jelentősen befolyásolja az év végi kiadások kontrollja vagy épp a szokásos pénzöntés. Tavaly az államháztartás GDP arányos hiánya 6,2 százalék volt, vagyis a kormány ígérete szerint csökkenhet a deficit.
Az MNB elemzői amellett teszik le a voksot, hogy a kormány nem avatkozik be érdemben a költségvetési folyamatokba. Mint emlékezetes Varga Mihály pénzügyminiszter múlt pénteken egy konferencián a költségvetési kiigazítás lehetséges eszközeiről (bankadó emelés, kiadások csökkentése) beszélt, amit azonnal tromfolt Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, majd Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.
A kormány jövőre 2,9 százalékos GDP arányos hiányt vár, vagyis az eredeti tervek szerint is egy százalékpontot kellett faragni a deficiten 2024-ben, ám így a jövő évre marad a kiigazítás. Ugyanakkor jövőre beindul a gazdasági növekedés, amely megkönnyíti a hiány csökkentését. Az idei magas deficitet a fogyasztás összeomlása, az áfa-bevételek elmaradása okozza az MNB szerint is. A jegybankban azzal számolnak, hogy bérek 10 százalékkal nőhetnek a 4-6 százalékos infláció felett, így a fogyasztás 2,1-2,9 százalékkal növekedhet, vagyis a bevételi oldal biztosabb alapokon áll majd. Szintén a 2024-es hiánycsökkentést segíti, hogy lényegesen kisebbek lesznek a rezsitámogatások az alacsony energiaárak miatt és szigorított a CSOK-on is a kormány – írják az MNB elemzői.
