Pénteken és a hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Alekszej Lihacsov, a Paks 2-es terv fővállalkozói feladatait végző, orosz állami Roszatom vezérigazgatója ismét erősen kétségbe vonható közlésekkel támasztotta alá az atomerőmű-fejlesztés állítólagos előrehaladását.
A magyar tárcavezető hétfőn úgy fogalmazott: a november elsején induló talajszilárdítással "párhuzamosan elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket". Pedig ilyen engedély kiadására leginkább csak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogosult, amelynek kormányfüggetlenségét tavaly év elejétől külön törvény is biztosította. Kérdés, a miniszter mi alapján engedte sejtetni, hogy a szakhatóság a 23 méteres gödörásásra a közeljövőben engedélyt ad. Annál is inkább, mert korábbi értesülésünk szerint a kérelmek beadására jogosult, magyar állami Paks II Zrt. még be sem adta a 23 méteres talajkiemelésre vonatkozó igényét. Bár korábban az állami cég élt már ilyen indítvánnyal, azt a hatóság a talajvízbetörési kockázat megfelelő kezelésének hiánya miatt visszautasította. Így a gödröt most csak a talajvíz szintjéig, vagyis 5 méterig áshatják ki. Pénteken is voltaképp annak kapcsán „tekintette meg a munkálatokat”, Alekszej Lihacsov mellett, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, hogy miután a tervezett két blokk közül az 5-ös számú „alól”, 5 méter mélységig már kitermelték a földet, eme munkálatok a 6-os számú egység leendő helyén is megkezdődnek.
Frissítették a paksi propagandátA kiadott közlemények a jelek szerint nem veszik figyelembe az OAH-nál zajló engedélyezést. A Roszatom közleménye idézi Alekszej Lihacsovot, aki azzal számolt, hogy az első adag betont a következő év végén vagy 2025. év elején beöntik az alaptestbe. Az MTI tudósítása szerint Magyar Levente ezt kicsit korábbra tette, úgy fogalmazva, hogy az - atomerőmű-építések során valóban fontos - eseményre egy év múlva kerül sor. A két vezető ugyanakkor, vonatkozó OAH-engedély híján, nem ismerheti az első betonöntés időpontját. A hatóság lapunknak adott legutóbbi, augusztus végi tájékoztatása szerint az első betonöntés előfeltételéül szolgáló, frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata során változatlanul külső adatokra várnak (alighanem a Paks II Zrt.-től). Ráadásul Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse korábban felhívta lapunk figyelmét: a két fél ama nyilatkozata, miszerint a beruházás az előkészítés szakaszából a kivitelezésébe lépett, ellent mond a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kapcsolódó előírásainak, amelyek szerint a kivitelezés kifejezetten az első betonöntéssel indul. Ama, többször hangoztatott fordulatuk, miszerint a kivitelezés „ütemterv” szerint haladna, annak tükrében, hogy a kétoldalú szerződés 2014-es aláírásakor Lázár János akkori kancelláriaminiszter az első új blokk átadását még 2023-ra ígérte, szintén fura.
A lehetséges átadás dátuma a jelek szerint szintén a kormányzati számmisztika hálójába került. Múlt hét pénteken Szijjártó Péter az ENSZ New York-i közgyűlésén, annak kapcsán, hogy – a nyugati államok képviselői közül egyedüliként – kétoldalú tárgyalásokat folytatott az ukrajnai agressziót elkövető Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval, abbéli reményének adott hangot, hogy "az új blokkok 2030-ra működőképes állapotban lesznek". Hétfőn, Bécsben, a NAÜ közgyűlésén pedig úgy fogalmazott, hogy "a 2030-as évek elején a két új blokkot rá fogjuk tudni kapcsolni a hálózatra". A Roszatom-vezérigazgató múlt hét végi, paksi látogatásáról szóló Index-riport címe 8-10 évet valószínűsített. Lantos Csaba energiaügyi miniszter viszont ez év elején már 2032-t említett. Ehhez képest az orosz fél két kereskedelmi üzemre kész blokk 2030-as, kulcsrakész átadását vállalta. A magyar kormány - immáron az EU-ban egyedüliként - „természetesen” változatlanul kiállt úgy a Paks 2-es fejlesztés, mint az orosz gyártású fűtőelemek vásárlása mellett, illetve az ezt fenyegető, esetlegesen tervezett uniós kereskedelmi intézkedések ellen.
EU-szerte ebben is magunkra maradtunk, az Orbán-kormány makacsul ragaszkodik a paksi orosz fűtőelemhez isA beruházás további csúszására utal, hogy Alekszej Lihacsov idén tavasszal még 2024-es betonöntést ígért – véleményezte a friss közleményeket megkeresésünkre Perger András. Ez alapján 2033 előtt aligha állhatnak termelésbe az új atomblokkok – tette hozzá. Szerinte ellentmondásos, hogy a tárcavezető egyfelől a nukleáris alapú termelést – valótlanul, illetve más eljárások bemutatása nélkül – „olcsónak” nevezi, másfelől „egyenlő versenyfeltételeket” követel a számára. Ráadásul az EU vizsgálata szerint a paksi beruházás állami támogatással épül, ami az (atomerőmű-beruházásokat elvi alapon is ellenző) nemzetközi környezetvédő szervezet hazai irodájának munkatársa számára kevéssé utal hátrányra.
Lapunk üggyel kapcsolatos kérdéseire a KKM-től szokás szerint nem érkezett válasz.