Minden kétséget kizáró győzelmet aratott a Robert Fico vezette Smer a szombati előrehozott parlamenti választáson. A részvételi arány 68,51 százalékos volt, ami kifejezetten magasnak számít, 2002-ben jegyeztek csak ennél magasabb választói érdeklődést. A szociáldemokrata –populista Smer mintegy 5 százalékkal előzte meg a Zuzana Caputova államfő fémjelezte liberális Progresszív Szlovákiát. Előbbi 22,94, utóbbi 17,96 százalékot ért el, ami 42, illetve 32 mandátumot jelent a 150 fős pozsonyi törvényhozásban. A harmadik Hlas 14,7 százalékával 27 mandátumot szerzett. Rajtuk kívül még Igor Matovic ex-kormányfő pártja, a jobboldali populista OLaNO kispártokkal szövetségben jutott be 8,89 százalékkal és 16 mandátummal, a keresztény-konzervatív KDH 12 mandátumot szerzett, a konzervatív-liberális SaS 11-t, a jobbközép felé tendáló egykori nacionalista szélsőjobb Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 10 mandátummal zárja a parlamentbe jutott pártok sorát.
Zuzana Caputova államfő a hivatalos eredmények ismertetése után azonnal jelezte: október 2-án, hétfőn kormányalakítási megbízást ad a választások győztesének, azaz Robert Ficónak.
Robert Fico megkapja a kormányalakítási megbízást, az első döntése az, hogy visszaállítja az ellenőrzést a szlovák-magyar határonAz előrehozott szlovák választást éppen a leendő kormányfővel szembeni fenntartások emelték az uniós, és általában a nyugati érdeklődés homlokterébe. A retorikájában moszkovita, ukrán- és EU-ellenes, migrációellenes, a sorosozástól és brüsszelezéstől vissza nem riadó, Orbán Viktorral barátkozó exkormányfő visszatérte azonban Peter Pellegrinitől függ, aki vasárnapi sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy egyáltalán koalíciós tárgyalásokat kezdjen a Smerrel, Robert Ficónak korrigálnia kell külpolitikai álláspontjain, egyértelművé kell tennie, hogy Szlovákia EU- és NATO-tag. Sietve reagált is a Smer elnöke, gyakorlatilag gondolkodás nélkül sutba vágta populista kampányígéreteit. Sajtótájékoztatóján leszögezte: „Az ország külpolitikai irányultságán egy milliméternyit sem fogunk változtatni”. Szlovákia az EU tagja, a Smer annak idején támogatta a belépésről szóló népszavazást. – De ez nem jelenti azt, hogy nem fogunk kritikusan nyilatkozni azokról az ügyekről, amelyek nem tetszenek nekünk az EU-ban –fűzte hozzá.
A Nyugat figyelmét elsősorban az terelte a szlovákiai választásra, hogy a kampányban bejelentette, győzelme esetén kormánya azonnal felfüggeszti Ukrajna katonai támogatását. Most viszont már inkább azt hangoztatta, hogy Szlovákiában az embereknek komolyabb problémáik vannak az Ukrajnának nyújtott segítségnél. – Ami Ukrajnában történik, az óriási tragédia mindenki számára – mondta sajtótájékoztatóján a leendő kormányfő, ha pedig kormányt tud alakítani, akkor mindent megtesz, hogy mielőbb béketárgyalások kezdődjenek. Továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának és segíteni az újjáépítését, „a fegyverszállításról azonban más a véleménye”.
Az illegális migráció kezelésére az ellenőrzést vezetné vissza a magyar-szlovák határon a majdani Fico-kormány. Az eddigi nyilatkozatok alapján könnyen megtörténhet, hogy korán örül az Orbán-kormány.
Egy fejezet vége
A lakosság 8 százalékát kitevő magyar kisebbségnek ezúttal sem sikerült parlamenti képviselethez jutnia. A három magyar párt versengésében az Orbán-kormány által egyedüli magyarként elismert Szövetség bizonyult a legerősebbnek, de 4,3 százalék kevés volt a parlamentbe jutáshoz. A Magyar Fórum és a Híd 1 százalék alatt teljesített. A SaS listáján indult Ravasz Ábel is csak 2 100 preferencia szavazatot kapott az SaS listáján, ami kevés volt számára a bejutáshoz.
Ez az újabb bukás nagy valószínűséggel a szlovákiai kisebbségi politizálás végét is jelenti: 2006 óta nem jutott parlamentbe tiszta magyar párt, a Szövetség elődje, az MKP 2010-ben esett ki és azóta sem sikerült visszaverekednie magát.
A Bugár Béla által 2009-ben alapított multietnikus, kisebbségi érdekképviseletre vállalkozó Híd-Most 2020-ig parlamenti és kormányzati erő is volt, mára eljelentéktelenedett.
Egyértelműen bebizonyosodott – Szlovákiában nincs igény etnikai alapú pártra, mert ha lenne, akkor egy 8 százalékos közösség meg tudná ugrani az 5 százalékos küszöböt.
Az etnikai politizálás végét jelentheti Szlovákiában, hogy újra nem lesz magyar parlamenti képviselet