„Gratulálok az első Nobel-díjas magyar nőnek! Büszkék vagyunk!” – írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán, miután Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet Nobel-bizottságának a főtitkára bejelentette: Karikó Katalinnak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmannak ítélték oda hétfőn az orvosi-élettani kategóriában a Nobel-díjat azokért a felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.
A miniszterelnök a bejegyzését egy Karikóval közös fotójával illusztrálta, melyhez azt írta, „magyar nő a világ tetején”:
Orbán Viktort megelőzve, elsőként Novák Katalin köztársasági elnök fejezte ki elismerését, aki ugyancsak kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat kap. „Óriási büszkeség, hogy nemzetünk egy olyan Nobel-díjassal gazdagodott, akinek kutatásai milliók életet menthették meg. Köszönjük, Katalin!” – írta az államfő.
A Nobel-bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és amerikai kutatótársa áttörő felfedezéseivel alapjaiban változtatta meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket. A díjazottak ezáltal hozzájárultak a vakcinák fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése, a 2020 elején kezdődött világjárvány idején.
Karikó Katalin kapta a 2023-as orvosi Nobel-díjat!Karikó Katalin: Nem változtam meg attól, hogy mondjuk egy királlyal vacsorázom, mert ők is ugyanolyan emberek, mint miKarácsony Gergely budapesti főpolgármester a gratuláló Facebook-posztjában azt írta, Karikó Katalin az egész világnak adta vissza a szabadságát, és megbecsülhetetlen, hogy hány millió ember életét mentette meg, ő pedig kívánja, hogy módszerével más betegségek esetén is érjen el hasonló sikert.
Karikó Katalin megtestesíti mindazt, ami a jó tudóst adja: megszállottság, kitartás, eltökéltség, fáradhatatlanság és hivatástudat jellemzi - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter hétfőn a Magyar Távirati Irodának (MTI). „Nagy öröm, hogy Karikó Katalin munkáját elismerték. A professzor asszonynak határozott célja van, amely mellett kitart, és meggyőződéssel viszi tovább akkor is, amikor esetleg nehézségek lépnek fel és nem kap finanszírozást” - mondta a Japánban tárgyaló kulturális és innovációs miniszter.
Kiemelte: a mai világban is vannak még országok vagy körök, amelyek különválasztják az alapkutatást és az alkalmazott kutatást. Hozzátette: az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése is alapkutatásnak indult. „A kétfajta kutatás szétválasztása idejétmúlt. Ma már az alapkutatások során is végig kell gondolni, vajon milyen valóságos emberi igényeket, szükségleteket elégíthet ki, mit segíthet elő - ebben az esetben a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését".