A még ma is távolinak tűnő 2030-ba repít el bennünket egy az a videó, amelyet még korábban, 2011-ben készített a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet Krausz Ferencről, nem is sejtve, hogy 12 év múlva Nobel-díjat kap. Az intézetnek Krausz Ferenc 2003 óta igazgatója.
2030-ban járunk: újfajta lézereket alkalmaznak az elektronok mozgásának megfigyelésére, így az emberek végre megtudhatják, hogyan viselkednek ezek az elemi részecskék különböző körülmények között. Mozgásuk követhetővé, sőt irányíthatóvá válik. Az orvostudomány számára új lézertechnikákat dolgoztak ki. Segítségükkel korai szakaszukban diagnosztizálni lehet egykor gyógyíthatatlan betegségeket is, mint például a rákot vagy az Alzheimer-kórt – ezzel a bevezetővel kezdődik az angol nyelvű, de hvg.hu-n magyar felirattal látható film, amely bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos – az elektronok viselkedésének megfigyelésén alapuló – fizika felfedezései.
Megtudhatjuk például, hogy az újszerű képalkotó eljárásokkal betekinthetünk a sejtekbe, és a molekulákon belüli változásokat is felismerhetjük a korai szakaszban.
Az is kiderül, hogy a jövőben a hagyományos mikroelektronika helyébe az annál sokkal gyorsabb fényhullám-elektronika lép, az információáramlás húsz éve alatt az ezerszeresére gyorsul. – Mindez azoknak a kutatásoknak lesz köszönhető, amelyet Krausz Ferenc végez – állapítja meg a tudományos intézet.
A friss Nobel-díjas tudós több évtizedes munkája során az atomokon belüli mozgásokat vizsgálja, és célja, hogy lefényképezze az elektronokat az atomokon belül. – Hívhatjuk Krausz Ferencet az elektronok lesifotósának is – hangzik el a videóban, amely bevezeti a nézőt az atomok világába is, amelyből kiderül, hogy az elektronok az atommag körül keringenek, és mozgásuk révén jönnek létre a vegyületek és molekulák. Krausz és csapata lézerrel követi az elektronok útját, és ultragyors lézervillanásokkal fényképezik le, hogy mi is történik az atomok belsejében.
Krausz Ferenc végezetül valóban a jövőről beszélt, kiemelve: „Ha jobban megismerjük az elektronok mikroszkopikus mozgását, eljön az idő, hogy új anyagokat, újfajta és hatásosabb gyógyszereket fejleszthetünk ki. Jobban megértjük majd, hogyan fejlődnek ki a betegségek, és az elektronika is több százszorosára gyorsulhat majd.”
Krausz Ferenc és két másik kutató kapta 2023-ban a fizikai Nobel-díjat!Krausz Ferenc azt hitte, álmodik, már koccintott a fizikai Nobel-díjára