Amennyiben a jegybanki alapkamat a jelenlegi 13 százalékról egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésre – erre tett vállalást Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, miután újfent találkozott a Bankszövetség vezetőivel. A miniszter múlt heti találkozójukon azt „kérte” a bankoktól, hogy kezdjék meg a hitelkihelyezések felgyorsítást, ezzel is segítve a kerek egy éve stagnáló magyar gazdaság növekedésének újraindulását. Ezzel párhuzamosan Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetési problémák miatt felvetette a bankadó megemelését, ám ezt a javaslatot Nagy Márton és a kormány gyorsan lesöpörte az asztalról. A kabinet számára – a 2024-es választások előtt – újfent a gazdasági növekedés beindítása a legfontosabb kérdés, ugyanis az összezuhanó fogyasztás és a szociális válság már a Fidesz népszerűségét is kikezdte. Ezért a kormány nem a megemelt bankadó befizetését, hanem a hitelezés élénkítését várja a pénzintézetektől.
Az elemzői várakozások szerint az év végére 10,5 százalék környékére csökkenhet a jegybanki alapkamat – vagyis 2024 januárjában, februárjában válhat egy számjegyűvé. A kormány a bankoknak tett ígéretért cserébe – a minisztérium közleménye szerint -, azt kérte a bankoktól, hogy a piaci verseny fokozása érdekében október 9-étől vezessenek be a önkéntes kamatplafont az új hiteleknél. A miniszter azt javasolata, hogy a kamatplafon maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél, a lakossági lakáscélú hiteleknél (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) pedig 8,5 százalékos THM-szintnél húzzák meg - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Nagy Márton a 8,5 százalékos lakossági önkéntes kamatplafonnal nyitott kapukat dönget – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. Ma már vannak olyan bankok, amelyek a miniszter által áhított 8,5 százaléknál is kedvezőbb lakáscélú hitelt ajánlanak az ügyfeleknek. Vagyis olybá tűnik, hogy a kormány egy olyan vonatra akar vezetőként felugrani, amely már elindult az állomásról. (Hasonló kommunikációs trükköt próbál bemutatni Orbán Viktor miniszterelnök az infláció ügyében. Az pénzromlás most szeptemberben nagyot fog esni, erre fel a miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte az MNB megbukott az infláció kezelésében, ezért az a kormány vette át a drágulás elleni harcot, és lám meg is lesz az eredménye.)
A Bank360 összeállításából az is kiderül, hogy az elmúlt napokban a megindult kamatcsökkenéseknek köszönhetően több kereskedelmi bank is mérsékelte hitelkamatait: így a lakáshiteleknél egyre több ajánlat 10 százalék alatti kamatozású, de van már 8 százaléknál kisebb is. A legkedvezőbb, ma elérhető lakáshitel-konstrukció, 10 éves kamatperiódussal már most 7,7 százalék. A kamatcsökkentésben a kisebb bankok járnak az élén, a kormány által megcélzott 8,5 százalék eléréshez a nagybankoknál még további mérséklésekre lesz szükség – vélik az elemzők, hisz azoknál 9-10 százalékos kamatra lehet hosszú kamatperiódusú kölcsönőket felvenni.
Elengedték a hiánycélt
A Pénzügyminisztérium (PM) egy rövid közleményben jelentette be kedden, hogy az Orbán-kormány képtelen betartani a már egyszer módosított költségvetési törvény 3400 milliárd forintos, a GDP 3,9 százalékára rúgó hiányt, ezért azt 5,2 százalékra emeli. A pénzforgalomban ez mintegy 1000 milliárdos többletdeficitet jelent az idén. Tavaly az államháztartás hiánya 6,2 százalék volt, vagyis a hiány csökkenő pályán marad. Más kérdés, hogy innen jóval nehezebb lesz elérni a 2024-es 2,9 százalékos deficitcélt. A pénzügyi tárca az „elhúzódó ukrán-orosz háborúval” a „szankciókkal” magyarázza az elszálló deficitet. A közlemény utal a magas energiaárakra, ám mint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, a rezsivédelmi alap kifizetései közel egálban lesznek a befizetésekkel, így ez valójában egyetlen fillérrel sem növeli az idei hiányt, miután a korábban feltételezettnél gyoesabban estek az energiaárak.
Ezzel szemben a PM szeptember végi adataiból kitetszik hogy a legnagyobb gond a bevételi oldalon van: az áfabevételek már 700-800 milliárd forinttal maradnak el a tervektől a bezuhanó fogyasztás miatt. Az sem segített a költségvetésen, hogy a kormány olyan, nem tervezett kiadásokra költött több száz milliárd forintot, mint Vodafone Zrt. kisebbségi részének megsárlása (a többség a NER-milliárdos Jászai Gellért érdekeltségéhez került), de épp most akar a kormány 1400-1500 milliárdot elkölteni a Budapest Airport Zrt. részben állami kézbe vételére. Az első kilenc hónapban az uniós pénzek zárolása ellenére mintegy 1040 milliárd forint támogatás érkezett Brüsszelből a korábbi évek elszámolása alapján, miközben a kormány a költségvetés terhére uniós programokra 1813 milliárdot fizetett ki, vagyis csak ez a tétel 800 milliárddal növelte a hiányt. Amennyiben az év végéig részleges megegyezés születne Brüsszel és a magyar kormány között, úgy akár pár száz milliárd forint ideiátutalása jelentős könnyebbséget jelentene a költségvetésnek.
A nagyobb verseny hozhat kisebb kamatokat
A Magyar Bankszövetség nem reagálta túl a GFM bejelentését: az önkéntes kamatplafonról szóló miniszteri közleményre „támogatólag hívjuk fel a tagbankok figyelmét” – írták. A Bankszövetség ugyanakkor „üdvözölte” a többször kifogásolt kamatstop várható kivezetését. A bankok közötti nagyobb verseny hozhatja el az alacsonyabb kamatok korát – ezt felelte a múlt héten a Népszava kérdésre Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatóján . Az MNB főközgazdásza szerint bankok elkényelmesedtek az elmúlt időszakban – ezzel a szakértő arra utalt, hogy az idén a pénzintézetek jelentős profitot tudtak elérni a magas kamatozású jegybanki betéteken, és nem kellett hitelezéssel bajlódniuk.
