Csütörtökön európai partnereikkel ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák a kontinens jövőjével kapcsolatos témákat és két- valamint többoldalú megbeszéléseket folytassanak. Az asztalt 47 delegáció fogja körülülni, köztük lesz az azeri és az örmény vezetés, akikkel a francia államfő és a német kancellár külön is tanácskozik majd az uniós állam- és kormányfői testület elnökének a társaságában. A tárgyalásra pár héttel azután kerül sor, hogy az azerbajdzsáni hadsereg megadásra kényszerítette az örmény szakadár erőket Hegyi-Karabahban.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) nevet viselő fórumon nem születnek döntések, a félévenként sorra kerülő csúcs az informális eszmecserék színtere. A vezetők először Csehországban, majd Moldovában találkoztak, a jövő év első felében pedig az Egyesült Királyság lesz a tanácskozás házigazdája. Az EU jövőjéről született elképzelések között szerepel a kapcsolatok szorosabbra fűzése, intézményi szintre emelése az EPK és az Unió között. Német és francia szakértők egy közös tanulmányban azt javasolták, hogy a jelenlegi laza formációt váltsa fel szervezettebb együttműködés, és az EU-n kívüli országok vehessenek részt bizonyos közösségi programokban.
Pénteken a tagállami vezetők huszonhetes körben terveznek véleményt cserélni a bővítésről és az új tagállamok fogadásához szükséges belső reformokról. Az zárónyilatkozat tervezete szerint “a tagjelölt országoknak fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén", az Uniónak pedig "meg kell teremtenie a bővítés előkészítéséhez szükséges alapokat”. A nyugat-balkáni országok mellett, Ukrajna, Moldova és Grúzia is erősen kopogtat az EU ajtaján. A Politico című lap értesülése szerint az állam- és kormányfők decemberben zöld jelzést fognak adni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a júniusban sebtiben tagjelöltté nyilvánított Ukrajnával.
A bővítés mellett, várhatóan a háború és a migráció témája kerül terítékre pénteken Granadában. Az utóbbi napirendre tűzését mindenekelőtt Giorgia Meloni olasz kormányfő erőlteti, akinek választási ígéretei ellenére nem sikerült visszaszorítania az Olaszországra háruló migrációs nyomást. Jó jelnek számít ugyanakkor, hogy a tagállamok épp a csúcstalálkozó előtt, szerdán véglegesítették álláspontjukat az úgynevezett válság rendeletről, amely arról rendelkezik, hogy milyen intézkedéseket hozhatnak kritikus helyzetekben. Mivel ez az utolsó eleme az EU közös migrációs és menekültügyi paktumának, elérhető közelségbe került a teljes csomag elfogadása a kormányok és az Európai Parlament egyetértésével.
Az Európai Tanács elnöke szerint 2030-ra EU-tag lehet Ukrajna