Az uniós vállalások teljesítése érdekében „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszter - szúrta ki a 24.hu.
A javaslat alapján a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésének növelése érdekében ellenőrizni kell a jövőben, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya a települési átlaghoz képest jelentősen eltér-e, és ha igen, úgy az általános iskola fenntartója csökkentett összegű támogatást kap a következő évben. Számszerűsítve ez 10 százalékos mínuszt jelent a költségvetési támogatásokra nézve, amennyiben az adott iskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény hatályba lépését követően több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a meghatározott átlagos arány a településen.
Mindemellett a továbbiakban az az intézmény is tíz százalékos elvonást kapna, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók száma a törvény hatálybalépését követő második évben indult tanévben - vagy ezt követően - továbbra is több mint 15 százalékponttal alacsonyabb a település átlagánál.
A hatálybalépésről és az átmeneti rendelkezésekről külön törvény lesz. A javaslat célja, hogy "a fenntartók a feladatellátási hely tekintetében átszervezést hajtanak végre, új feladatellátási helyet, iskolát stb. hoznak létre, akkor különös figyelmet fordítsanak a hátrányos helyzetű gyermekek arányának egyenletes eloszlására".
Korábban lapunk számolt be az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének idei, “A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványa nyomán arról, hogy jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években az iskolai szegregáció mértéke a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek körében.
Egyre több roma diák szembesül elkülönítéssel, emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya is