Magyarország;iskola;szegregáció;hátrányos helyzetűek;

2022-05-13 10:37:00

Egyre több roma diák szembesül elkülönítéssel, emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya is

Nógrád megyében a fiatalok több mint 30 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van. 

Jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években az iskolai szegregáció mértéke a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek körében - mutatott rá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének idei, “A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványa. A hh-s és hhh-s gyerekek iskolai elkülönítésének egyik széles körben használt mutatója a szegregációs index, ez 2010 és 2020 között 27,2-ről 40,7-re nőtt a hátrányos, illetve 29,2-ről 37,5-re a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében. Minél magasabb az index mértéke, annál nagyobb iskolai elkülönülést jelez.

Mindez látszólag ellentmondást mutat a hátrányos helyzetű gyerekek arányának alakulásával: a hh-s tanulók aránya 2012-ben még 27,5 százalék volt, 2019-ben viszont már „csak” 10,4 százalék. Hasonló változás történt a hhh-s gyerekek esetében is: arányuk 2012-ben 9 százalék körüli volt, ami 2019-re 5,6 százalékra esett vissza.

Ennek hatására a legkevésbé hátrányos helyzetűek veszítették el státuszukat, a statisztikákban így már nem szerepelnek, de az iskolák tanulói összetételében „valódi” változás nem történt.

A hh-s és a hhh-s gyerekek többsége roma családokból kerül ki. Az Európai Bizottság (EB) 2020-as országjelentésében is kiemelte, hogy Magyarországon nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyerekek koncentrációja egyes iskolákban. Ezt támasztja alá az úgynevezett gettóiskolák (ahol a diákok több mint 50 százaléka roma) arányának alakulása is. A jelentés szerint ezeknek az intézményeknek az aránya a 2008-as 9 százalékról 14 százalékra nőtt 2018-ra. Az iskolai elkülönítés hozzájárulhat az alulteljesítők magas magyarországi arányához (25,3 százalék), és ahhoz is, hogy a felsőoktatásban nagyon alacsony a hátrányos helyzetű diákok aránya (1,4 százalék), a romák aránya pedig mindössze 0,8 százalék.

A szegregációs adatok összefüggenek a korai iskolaelhagyók arányának alakulásával is, ami az utóbbi években ugyancsak emelkedett. Korai iskolaelhagyónak azok a 18-24 éves fiatalok tekinthetők, akiknek általános iskolai végzettségük van, vagy még az sem, és nem vesznek részt semmilyen iskolai képzésben. Magyarországon 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, 2020-ban már átlagosan 12,1 százalék. Az arányok a férfiak körében magasabbak, mint a nőknél. Sokkal nagyobbak a különbségek a megyék szintjén: az ELKH tanulmánya szerint Nógrád megyében több mint 30 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, 20 százalék feletti Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve 20 százalék Baranya megyében. Ezzel szemben Budapesten a fiatalok csak 2,5 százaléka, Vas megyében 5 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

Az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése volt, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 2020-ra 10 százalékra csökkenjen, amit a legtöbb EU-tagállamban sikerült is megvalósítani. Magyarországon azonban továbbra is átlag feletti maradt (az uniós átlag 10,6 százalék), s mint az EB jelentése szintén rávilágított, különösen magas a legkevésbé fejlett térségekben és a romák körében: a roma fiatalok 65,3 százaléka tartozott a korai iskolaelhagyók csoportjába.