Nagyot esett az infláció Magyarországon, de így is sokkal jobban drágult minden, mint a környező országokban bárhol

Továbbra is az átlagnál gyorsabban emelkedik az élelmiszerek ára, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig egyetlen pontban eltalálta a valóságot.

A KSH szerint szeptemberben 12,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – vagyis nagyot esett a 12 hónapra visszatekintő infláció, hiszen augusztusban még 16,4 százalékon állt meg. Az elemzők 12,5 százalék körüli inflációt vártak vagyis a szeptemberi tényadat egy kicsivel jobb lett a vártnál.

Az 4,2 százalékpontos inflációcsökkenés javarészt annak köszönhető, hogy kiesett számítási bázisból tavaly augusztusi 50 százalékot meghaladó energiaáremelés, bár a lakossági földgáz és energiaárak ugyanott maradtak. 2022 szeptemberében az áremelések miatt 4,5 százalékkal emelkedett a 12 havi inflációs index – ennek az tükörképes a mostani 4,2 százalékos esés.

Hogy helyretegyük a 12,2 százalékos szeptemberi inflációt érdemes megjegyezni, hogy az eurózónában ugyanezen idő alatt az árak átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek. A 12,2 százalékos magyarországi adat még mindig kiemelkedik a régióban: Szlovákiában 8,9 százalékkal, Horvátországban 7,3, Szlovéniában 7,1, Ausztriában 5,8 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. (A nem eurózóna-tag Csehország, Lengyelország és Románia adatát a következő napokban hozzák nyilvánosságra, de várhatóan mindegyik országban 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke.

A KSH adatai szerint továbbra is az átlagnál gyorsabban emelkedik az élelmiszerek ára, ezeknél egy év alatt 15,2 százalékos növekedést mértek. Ezen belül leginkább a cukoré (61,3%), a csokoládé és kakaóé (26,1%), a büféáruké (26,0%) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0%) emelkedett. A liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent . A háztartási energia 14,6 százalék került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a KSH szerint, miközben az árak egy fillérrel sem csökkentek. A látszólagos árcsökkenés mögött az áll, hogy idén az energiafogyasztásnál már jóval tudatosabbak voltak az fogyasztók ás kevesebben kerültek a nem támogatott sávba. Ezzel szemben a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni – ezek valós piaci adatok.

A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került – ez utóbbi a vármegyebérletek bevezetésének a eredménye. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 35,4 százalékkal nőtt.

Miközben az inflációs index nagyot esett, augusztushoz képest tovább drágult az élet: egy hónap alatt az árak 0,4 százalékkal emelkedtek, mi mérsékelt emelkedés. Jó hír, hogy ezen belül viszont az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött: liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalék többe került. A járműüzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott.

Az Orbán-kormány tovább ferdít a dezinflációs folyamatokról

„A kormány sikeresen harcol az infláció ellen, várhatóan már novemberben egy számjegyűre szorítja le a pénzromlás ütemét. A háború, az energiaárak és az elhibázott szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy azzal a jegybank nem tudott megbirkózni, ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét. A Kormány vállalta, hogy a családok védelme érdekében saját eszközöket bevetve letöri és 2023 év végére egy számjegyűre csökkenti az inflációt. A terv működik, a célzott kormányzati intézkedések hatékonyak és eredményesek, így ennek hatására a szankciós inflációt már az év vége előtt, várhatóan novemberre egy számjegyűre szorítja le a kormány” - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

A közleményben egyetlen valóságos elem van, miszerint novemberre talán 10 százalék alá csökken az infláció. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kormány jelenleg is fűti az inflációt a növekedésösztönző intézkedéseivel, nemhogy fékezné azt, semmilyen feladatot nem vett át az MNB-től, az inflációt pedig (ma már) semmiképpen sem az „ háború, az energiaárak és az elhibázott szankciók” okozzák. Minden más – vagyis a kötőszavak – igazak GFM a közleményben.

Ez nem elég a győzelemhez

Az infláció szerkezete nagyjából megfelelt a vártnak – írta kommentárjában Nagy János az Erste Bank elemzője. A szeptemberi adat összességében továbbra sem igényli a nagy kép átírását. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja a geopolitikai feszültségek miatt is magasan ragadó világpiaci olajár – tette hozzá. Mindemellett még mindig számottevőek a középtávú inflációs kihívások, az élénkülő fogyasztás és a jövedéki adó januári emelése fékezheti a dezinflációt. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabb sebességgel. Jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint 12,2 százalékra csökkenő inflációs mutató azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy győzelmet lehessen hirdetni az infláció felett. Már csak azért sem, mivel havi alapon ismét a historikus adatokat meghaladó mértékben, 0,4 százalékkal nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára.

Rövid távon tehát továbbra is jelen van az inflációs nyomás a gazdaság egyes szegmenseiben. Ugyanakkor az mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy augusztus után szeptemberben is folytatódott a szolgáltatások esetében a gyenge átárazás. Habár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon az infláció további érdemi csökkenését nem veszélyezteti semmi. A decemberi és januári adatokat nagyban segíti majd a bázishatás, ám ezt követően – látva a friss havi átárazásokat és figyelve a kockázatokat – meglehetősen nehéz lesz 7 százalék közeléből 3 százalékra levinni az inflációt. Tehát monetáris politikai szempontból a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egyszámjegyű infláció.

Ami az éves átlagos inflációt illeti, továbbra is 18 százalék közeli mutatóval számolunk 2023-ban. Ezzel szemben jövőre 5 százalékot némiképp meghaladó átlagos inflációt prognosztizálunk, felfelé mutató kockázatokkal – írta kommentárjában Virovácz Péter.