A Hamász ismét rakétákat lőtt ki, a dél-izraeli Askelon városában több épületet is eltaláltak, többen megsérültek. Mindez azt mutatja, hogy a Hamász még nem fogyott ki a lövedékekből. Szakértők már korábban figyelmeztettek arra, a szélsőséges palesztin szervezet komoly fegyverarzenállal rendelkezik. Október 7-én hajnalban az Izrael elleni manőver azzal kezdődött, hogy drónok sorával támadták a Gázai övezetben szétszórt izraeli katonai megfigyelőtornyokat. Korábban nem volt példa arra, hogy a Hamász használta volna ezeket a házi készítésű gránátszóró kvadkoptereket vagy az iráni tervezésű kamikáze drónokat, az, hogy most igen, az a palesztin terrorcsoport fegyvergyártásának a fejlettségét igazolta.
Pedig Izrael mindent megtett azért, hogy korlátozza a Hamász fegyvergyártó képességeit. 2003-ban egy gázai rajtaütés során megölték egy fejlesztőcsapat több tagját, 2016-ban Tunéziában merénylet során végeztek a távirányítású járművekkel kapcsolatos programot irányító Mohamed Al- Zavahrivel, 2018 áprilisában pedig Fadi Al- Batsz mérnököt gyilkolták meg Malajziában. Ám a jelek szerint ez sem volt elég. „A Hamász ma már saját maga gyártja fegyvereinek nagy részét, drónokat és pilóta nélküli víz alatti járműveket fejleszt, kiberhadviseléssel foglalkozik, és már azon van, hogy a nem irányítható rakétákról drónokra és GPS-irányítású precíziós rakétákra álljon át" – mutatott rá a Jerusalem Center for Public Affairs 2021 augusztusában közzétett tanulmánya.
A Hamász a múlt szombaton indított támadás során egyetlen nap alatt több ezer rakétát lőtt ki, ami azt bizonyítja, hogy az iszlamisták jelentős gyártási kapacitással rendelkeznek, s képesek feltölteni arzenáljukat. Ebben a fejlődésben egyértelmű Irán szerepe. "Ezt látjuk a Hamász által kilőhető lövedékek mennyiségében, a kilövések intenzitásában és a koordinációban, ami jobb annál, mint amit a múltban tapasztaltunk" - írja Ian Willams, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja rakétaelhárítási projektjének igazgatóhelyettese.
Mivel Gáza 2007 óta blokád alatt áll, ezért a rakétákat eddig nem tudták precíziós eszközökkel ellátni. Fabian Hinz, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója az iráni fegyverek elterjedéséről szóló, 2021-es jelentésében azonban arra a következtetésre jutott, hogy Teherán minden eddiginél jobban segítette a palesztin csoportokat a fegyvergyártásban. S ez egyértelművé vált a múlt szombati támadás után.
Az iráni támogatás fő kedvezményezettje az Iszlám Dzsihád, amely – mint a Le Monde emlékeztet rá - Teherán történelmi szövetségese a megszállt területeken. De a Hamász is részesült a támogatásból. Teherán segített nem csak a gyártóműhelyek létrehozásában, hanem legalább 2020-ig, 75 kilométeres hatótávolságú Fajr-5 rakétákat is szállított a szélsőséges palesztin szervezetnek. Abban az évben az Al-Dzsazíra katari pánarab csatorna több egytonnás, 6,5 méter hosszú eszköz gázai összeszerelését is lefilmezhette. Egy másik, közvetlenül Iránból "importált" fegyver az orosz Kornet páncéltörő rakéta helyi változata volt. Néhány Kornetet vélhetően Líbiában is beszereztek, köszönhetően az ott uralkodó biztonsági káosznak.
A fegyverek Iránból Szudán vagy Líbia érintésével kerültek Egyiptomba, majd innen a csempészhálózatok alagúthálózaton keresztül juttatták őket a Gázai övezetbe. Líbiában bőkezű adományokat juttatnak a csempészést segítő törzseknek. Az izraeli hadsereg szerint a csempészek 25-35 ezer dollárt tehetnek zsebre egy-egy műveletért. Fegyvereket juttattak Gázába a tengeren keresztül is: egyiptomi vizeken horgonyozva a hajók kis, fegyvereket tartalmazó konténereket tesznek ki, ezeket a Hamász magukat halászoknak kiadó harcosai veszik át, sokszor békaembernek álcázzák magukat. Tel-Aviv arról számolt be, hogy 2022-ben több mint harminc, tengeri úton történő árucsempészési kísérletet hiúsított meg, bár az nem derült ki a közleményből, hogy mindegyik fegyverszállítás Gázába irányult-e. Sokszor a csempészek egyiptomi tiszteket is megvesztegetnek.
Maga az izraeli hadsereg is egy beszerzési forrás a Hamász számára. Gázában minden egyes izraeli hadművelet után a Hamász emberei aprólékosan átkutatják a romokat, fel nem robbant lőszereket keresve. Abu Szalem, az iszlamista mozgalom tűzszerész egységének vezetője szerint csak a 2014-es izraeli hadművelet során több tucat fel nem robbant amerikai MK84-es bombát hagytak hátra az izraeli erők, amivel jelentős mennyiségű TNT-re tett szert a gázai terrorszervezet.
Egységkormánytól a szárazföldi akcióig
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Benny Gantz ellenzéki vezető megállapodott egy szükségkormány megalakításáról. Háromtagú „háborús kabinetet” hívnak életre Netanjahu, Gantz, valamint Joav Gallant védelmi miniszter részvételével. A megállapodás értelmében a háborús időszak alatt "semmilyen olyan törvényjavaslatot vagy kormánydöntést nem támogatnak, amely nem a háború lefolytatására vonatkozik", és minden vezetői kinevezést automatikusan meghosszabbítanak erre az időszakra. Gantz pártjának öt tárca nélküli minisztere lesz a kormányban. Jair Lapid ellenzéki vezető egyelőre nem csatlakozott, de az új kabinetben egy helyet fenntartanak számára. Korábban a kormánykoalíció vezetői egyhangúlag támogatták a szükségkormány megalakítását az ellenzékkel. A háttérben napok óta folytak az erről szóló tárgyalások.
Szakértők feltételezik, hogy széles koalícióra van szükség ahhoz, hogy az elkövetkező napokban messzemenő katonai és politikai döntéseket tudjanak keresztülvinni: ez egy fontos lépés a küszöbön álló izraeli szárazföldi offenzíva előtt a Gázai övezetben. Az év eleje óta tömeges tüntetéseket tartottak Izraelben az igazságügyi reform ellen, amelyet Netanjahu szélsőjobboldali kormánya szorgalmaz. Az elkeseredett vita polarizálta a társadalmat.
Nyomorba taszította a Hamász Gáza lakosságát
Miközben Gázában nyomorúságos életkörülmények uralkodnak, egy júniusi felmérés szerint a palesztinok több mint fele a Hamász vezetőjére, Iszmail Haníjére szavazna egy esetleges elnökválasztáson, míg a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász csak minden harmadik voksot kapná meg.
Az elégedetlenség, valamint az elszegényedett palesztin területek szociális juttatásainak egyenlőtlen elosztása nyomán a Fatah vereséget szenvedett a 2006-os választáson, s a Hamász megszerezte a parlamenti helyek többségét. A választási eredmény elfogadhatatlan volt a Fatah és nyugati szövetségesei számára, ezért kizárták a terrorszervezetet a ciszjordániai hatalomból. A Gázai övezetben azonban a választások után a Hamásznak sikerült legyőznie a Fatah milíciáit. Az Irán által támogatott szervezet azóta tekintélyelvű rendszert hozott létre. A finanszírozás nem átlátható; a médiát, a civil szerepvállalást és a politikai ellenzéket elnyomják. A Hamász célja a zsidó állam elpusztítása, ezért Izrael a szélsőséges palesztin szervezet hatalomra kerülése után gazdaságilag is blokkolta a Gázai övezetet.
Különösen szembetűnő, hogy az életkörülmények jelentősen romlottak a Gázai övezetben, mióta a Hamász átvette a hatalmat, Ciszjordániához képest is sokkal rosszabb az életszínvonal. Az egy főre jutó jövedelem mindössze 1257 dollár évente, míg Ciszjordániában ennek majdnem négyszerese. Legalább minden második gázai lakos mélyszegénységben él, a munkanélküliség a férfiak körében 39 százalékos, a fiatalok esetében pedig 74 százalékos. Míg harminc évvel ezelőtt a Gázai övezet 36 százalékkal járult hozzá a teljes palesztin gazdasághoz, legutóbb ez az arány már mindössze 18 százalék volt. A gázai vállalkozások nagyon nehéz körülmények között tengődnek, hiszen az áramellátás naponta csak tíz-tizenkét órán keresztül működik.
A Gázai övezet siralmas helyzetének másik meghatározó tényezője, hogy az itt élők mindössze 0,8 százaléka járhat át Izraelbe dolgozni, míg Ciszjordániában 22,5 százalék ez az arány. Egy gázai zöldséges napi 8 dollár körül keres. Ha viszont Dél-Izraelben egy étteremben kaphatna munkát, akkor a bére ennek csaknem a tízszerese lenne. 1999-ben még 200 000 gázai övezeti lakos élt Izraelben, de miután a Hamász hatalomra került, a kitelepülés véget ért.
Izrael azonban 2021 óta fokozatosan ismét 18 500-ra emelte a munkavállalási vízumok számát. Az izraeli média szerint a támadás előtt közvetett tárgyalások folytak Izrael és a Hamász között a határon kialakult feszült helyzet megnyugtatására. Az egyik tárgyalt javaslat az volt, hogy 20 ezerre emeljék a határátlépők számát.
Izrael ösztönző eszközként használja a munkavállalási vízumok kiadását. Ha több palesztin határátlépőt fogadnak be, az javítja a Gázai övezet gazdasági helyzetét. A Hamász pusztító támadása azonban azt mutatja, alaptalan volt az a remény, hogy a nagyobb nyitás megnyugtatja a helyzetet, értékel a Neue Zürcher Zeitung. A Hamász ideológiája végső soron az Izrael állam elleni harcra irányul. Ezen még a valamivel jobb gazdasági helyzet kilátása sem tud változtatni.
Gáza néhány napja teljes izraeli blokád alatt áll. Tegnap pedig az övezet egyetlen erőművéből kifogyott az üzemanyag. Nincs többé áram Gázában - írja a Hárec napilap.
