Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter ezúttal nem a Facebook-oldalán, hanem a kormánypárti Mandinernek adott interjúban jelentette be, eredménytelen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázata, miután Keller András visszalépett. A miniszter négy jelentkező – Győriványi Ráth György, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter – pályázatát érvénytelennek tekinti, mert ők nem éltek a hiánypótlás lehetőségével. Ezt azonban egy – újra is induló – jelölt vitatja.
Október 31-én lejár Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi vezetőjének mandátuma, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint egy rektor pedig két – jelen esetben ötéves – ciklusnál tovább nem maradhat a székében. A Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án írta ki a pályázatot Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára. Nyolc nappal később annak érdekében, hogy megfeleljen a kiírásnak, a Magyar Művészeti Akadémia javaslatára Keller Andrást, a Concerto Budapest zeneigazgatóját egyetemi tanárrá nevezték ki. A szakmai egyeztetéseket pedig a minisztérium azzal a Magyar Muzsikusok Szövetségével tudta le, amelynek elnöke Keller András. A kiírás miatt tiltakozott az egyetem szenátusa és tanszékvezetői, zeneszerzők, jazz-zenészek és az egyetem hallgatói önkormányzata, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a nemzetközi zenei közélet is, mert azt diszkriminatívnak tartották, miután a jelentkezők köréből kizárták a zenetudósokat, a zenepedagógusokat, a jazz- és népzenészeket. Később a minisztérium módosított, az új kiírásban a tevékenységi területeket már nem korlátozták, de előírták valamely nagy állami kitüntetés meglétét. Ilyennel Kutnyánszky Csaba, az egyetem jelenlegi oktatási rektorhelyettese – aki a Zeneakadémia jelöltje –, illetve a szintén jelentkező Győriványi Ráth György nem rendelkezik. Utóbbi lapunknak elmondta, időközben Szinetár Miklós felterjesztette Kossuth-díjra, a hiánypótlást pedig megküldte a minisztériumnak. Kérdésünkre azt felelte: ismét pályázik. (Vele készült interjúnk lapunk hétfői számában lesz olvashatják.)
Keller András visszalépett, eredménytelen a Zeneakadémia rektori pályázataA Zeneakadémia rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben van, ebben az évadban nincsenek külföldi fellépők, az intézmény tanárai nem kapnak gázsit zeneakadémiai koncertjeikért, az egyetem felfüggesztette a professor emeritusi címmel járó juttatásokat és külföldi oktatókat sem tudnak hívni. Mindez erősíti a személyi döntéssel kapcsolatos aggodalom mellett azt a félelmet, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is a modellváltás sorsára jut. Az alapítványi fenntartás miatt pedig a világhírű intézmény hallgatói megfosztatnak az Erasmus+ program nyújtotta, azaz a legakadálytalanabb külföldi tanulás lehetőségétől. Keller András augusztus 23-án nyilvánosságra hozta pályázatát, de ebben nem tért ki a modellváltás kérdésére. A jelöltek közül – mint az interjúinkból kiderült – Tóth Péter bizonyos feltételek mellett el tudja képzelni a modellváltást, Győriványi Ráth György viszont az utóbbi évek tapasztalatai birtokában nem tartaná szerencsésnek azt.
Szorít az idő a Zeneakadémián, még az is lehet, hogy az egyetemet a modellváltás felé taszítjákKeller András október 11-én levélben jelezte Csák Jánosnak, hogy az elmúlt hónapok támadásai és a Zeneakadémia vezetésének fenyegetései miatt visszalép a jelöltségtől, ezután tekinti a miniszter eredménytelennek a pályázatot. Tóth Péter, a szegedi egyetem tanszékvezetője ugyanakkor továbbra sem érti, miért tekintik érvénytelennek a jelentkezését. Állítása szerint pályázata megfelel a formai követelményeknek, másrészt semmilyen hiánypótlásra felszólító jelzést nem kapott – derül ki sajtóközleményéből. Tóth Péter lapunk kérdésére elárulta, ha megjelenik az új kiírás, újra pályázik, hiszen nem látja okát, miért ne tenné meg.
Tóth Péter szerint a KIM senkinek nem szólt a diszkvalifikálásról
Tóth Péter vitatja is a kizárását, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, Tóth Péter október 12-i keltezésű sajtóközleményében állítja: pályázata megfelel a formai követelményeknek, és semmilyen hiánypótlásra felszólító jelzést nem kapott. „Ma délután meglepődve és értetlenül olvastam Csák János miniszter nyilatkozatát a Zeneakadémia rektori pályázata kapcsán. Miniszter úr szerint a beadott öt pályázatból négy nem felelt meg a kiírásnak és az egyetlen megfelelő pályázat Keller Andrásé volt. Ebből az is nyilvánvaló, hogy miniszter úr szerint az én benyújtott pályázatom is formai hibás. Azt is állítja, hogy valamennyi pályázó lehetőséget kapott a hiánypótlásra, de van, aki nem akart, van, aki nem tudott élni vele. Szeretném leszögezni, hogy semmilyen hiánypótlásra felszólító telefont, levelet, e-mailt, sms-t nem kaptam. Igaz, nem is vártam, hiszen pályázatom – ezt biztosan állíthatom – minden pályázati követelménynek megfelelt. Rendelkezem diplomával (zeneszerzői/zeneelmélettanári, hangmérnöki, kulturális menedzseri és közoktatásvezetői diplomával), egyetemi tanári kinevezéssel, Érdemes művész díjjal, nemzetközi versenygyőzelmekkel, nemzetközi versenyek zsűritagságával, felsőoktatási vezetői tapasztalattal. Mindezeket kellő módon, közjegyző által hitelesítve csatoltam pályázatomhoz. Diszkvalifikálásomról – ahogy tudomásom szerint más pályázót sem – nem értesített a minisztérium. Az eljárást méltatlannak érzem, és a napokban levélben fogom kérni miniszter urat, hogy tájékoztasson, milyen formai hibákra alapozza állítását.”
A KIM szerint a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlott
Miután Csák János tudomásul vette Keller András döntését, a jogszabályoknak megfelelően az erre jogosult rektorhelyettes Kutnyánszky Csaba veszi át a felsőoktatási intézmény vezetését.
Kerestük a harmadik jelöltet, Marosi Lászlót, és a minisztériumot, illetve megkérdeztük a Zeneakadémiát is, hogy reagálnak-e a Keller András által megfogalmazott vádakra. Cikkünk megjelenésig a KIM válaszolt: a hiánypótlásról a tárca minden érintettet értesített, a pályázati eljárás lebonyolítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlott.
Keller András fenyegetést emleget
Keller András október 12-én juttatta el a miniszterhez írott levelét a Népszavához, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk.
„Tisztelt Miniszter Úr!
A Zeneakadémia rektori pályázatára azért jelentkeztem, mert a magyar zeneélet kiemelkedő személyiségei kértek arra, hogy a vezetésemmel és közös szerepvállalásukkal megújulhasson a Zeneakadémia, és pezsgő egyetemi élet mellett hagyományaihoz méltón újra a világ vezető zenei egyetemei közé kerülhessen.
Március 12-én Vigh Andrea rektor asszony meglátogatott az otthonomban, és elmondta nekem, hogy egyedül engem tudna elképzelni a következő rektornak, és ehhez felajánlotta a segítségét. Bíztatása nagyon sokat jelentett számomra.
Pályázatomat abban a szellemben írtam, hogy Kodály zenei és nevelési elveit követve a Zeneakadémia megújításával hazánk zeneéletét felemeljük, a nemzeti kultúrában és oktatásban betöltött szerepét erősítsük, valamint fejlesszük az ország szellemi életét. A világ számára érzésvilágunkat, identitásunkat a zenével tudjuk legjobban kifejezni, ezért a Zeneakadémia szerepe és pozicionálása a nemzetközi zenei életben kulturális nemzetstratégiai feladat. Pályázatomban arra vállalkoztam, hogy a magyarság alkotó- és teremtőképességét, a magyar tehetséget és szellemet a zene univerzális nyelvén mutassuk be a világnak.
Az elmúlt három évben a Zeneművészeti Bizottság elnökeként minden lehetséges segítséget megadtam a Zeneakadémiának, közreműködésemmel komoly kiegészítő forrásokhoz jutott az intézmény, és tagja voltam Vigh Andrea tanácsadó testületének.
Az elmúlt hónapokban rektor asszony támogatása ellenére a Zeneakadémia vezetése hónapokon keresztül lejárató rágalomkampányt indított ellenem a hazai és nemzetközi sajtóban, valamint a közösségi médiában. Minden ok nélkül sorozatosan értek aljas és alaptalan támadások, amelyek négy évtizedes pályám eredményeit és a személyemet kívánták besározni.
A pályázatom nyilvánosságra hozatala után azt az üzenetet kaptam a szenátus felől, »ha egy kőműves indul el ellenem, akkor azt fogják megválasztani« velem szemben. Néhány nappal ezelőtt a Zeneakadémia egyik vezetője újabb fenyegetést juttatott el hozzám: abban az esetben, ha rektorrá választanának, világméretű lejárató kampányt indítanak és tüntetést szerveznek ellenem.
A Zeneművészet fő célja a humánum, a szeretet, és az emberi jó közvetítése, a lélek felemelése, és érzelmi világunk kiteljesítése. A gyűlöletkeltés, rágalmazás és fenyegetés a legtávolabb áll a művészettől, méltatlan Liszt Ferenc szelleméhez, méltatlan a Zeneakadémia diákjaihoz és tanári karához, és méltatlan a magyar kultúrához.
Pályázatom megvalósításához béke és konstruktív együttműködés szükséges. Mérlegelve a körülményeket, ebben a légkörben jelenleg nem megvalósítható a pályázatom, ezért azt a mai napon visszavonom.
Több mint négy évtizedes pályám során minden energiámat és tehetségemet a magyar kultúra építésére szántam. Szívből remélem, lesz olyan feladatom a jövőben, amellyel az egész magyar zene ügyét szolgálhatom.”
Kié a döntés?
Vita zajlott a minisztérium és a Zeneakadémia között arról, ki dönt: a minisztérium szerint a szenátusnak csak rangsorolási és felterjesztési, utóbbi szerint döntési joga van. Az intézmény weboldalán ugyanakkor olvasható a jelenleg érvényes 2011-es nemzeti felsőoktatási törvény, amelyben ez szerepel: „a szenátus javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét.”