Lengyelország;parlamenti választás;2023;

Alakul az ellenzéki többség, kormányváltás jöhet Lengyelországban

A parlamenti választáson harmadikként befutó pártszövetség, a Harmadik Út már kizárta, hogy koalícióra léjen a nyolc éve hatalmon lévő Jog és Igazságossággal.

80,27 százalékos feldolgozottsági arány mellett a Jarosław Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök fémjelezte kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezet a szavazatok 36,72 százalékával, második a konzervatív pártszövetség, a Polgári Koalíció (KO) 29,41 százaléknyi vokssal, a harmadik helyre pedig a középen álló Harmadik Út (TD) futott be, amely a szavazatok 14,45 százalékát kapta. Rajtuk kívül még két politikai alakulat jutott be a 460 fős varsói szejmbe, a Baloldal (Lewica) 8,39 százaléknyi, illetve a szélsőjobboldali Konföderáció (KWiN) 7,22 százaléknyi vokssal – derül ki a Gazeta Wyborcza élő hírfolyamából. 

A PiS eredménye egyelőre néhány százalékkal jobb, a KO-é pedig valamivel rosszabb, mint ami az exit poll adataiban szerepelt, de így is valószínű, hogy a KO tud kormányt alakítani Donald Tusk exkormányfő, az Európai Tanács volt elnöke vezetésével. Ezt vetíti előre, hogy a TD nevében Miłosz Motyka, a politikai alakulat egyik felének, a Lengyel Parasztpártnak (PSL) a szóvivője kizárta a koalíciós tárgyalásokat a PiS-szel. „Felejtsék el. Ezekért a hazugságokért és rágalmakért, a gyűlöletért és a köpködésért, a tolvajlásért és a botrányokért mind felelősségre fogunk vonni titeket” – cáfolta a politikus a PiS-es körökből felrőppenő hírt valamiféle koalícióról.

A PiS kormányalakítási lehetőségeit azonban igazán az a tény látszik elkaszálni, hogy a radikális jobboldali Konföderáció részéről - amely akár még szóba jöhetett volna mint koalíciós partner - Krzysztof Bosak az X-re átkeresztelt Twitteren jelezte: senkivel nem fognak összefogni. „Számos újságírói kérdés miatt szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a választási kampányban tett nyilatkozatunk, miszerint sem a PiS-szel, sem a PO-val nem lépünk koalícióra, a választások másnapján is érvényes. Nem fogjuk eladni magunkat, tisztességesen fogjuk képviselni választóinkat!” - jelentette ki.

Andrej Duda lengyel államfő a Facebookon közzétett videóüzenetében mindenkinek megköszönte a választásokon való részvételt, és azoknak is köszönetet mondott, akik az azzal egy időben tartott, a PiS szája íze szerint megfogalmazott kérdésekkel megrendezett népszavazáson is voksoltak. A választásokon való magas részvételi arányért elégedettségét fejezte ki, várakozásai szerint végleges eredmény csak kedd dél körülre várható. – Nyugodtan várunk, Lengyelországban stabil a demokrácia. Örülök, hogy megszólal a társadalom hangja – értékelt a lengyel köztársasági elnök.

A részeredmények azért érkeznek ilyen lassan, mert a választási részvétel 72,9 százalékkal rekordot döntött (2019-ben 61,7 százalék volt), hosszú sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt több nagyvárosban és a külképviseleteken is. Akadt wrocławi szavazókör, ahol hétfő hajnali 3 órakor még voksolhattak azok, akik az urnazárás hivatalos időpontjáig, vasárnap este 9 óráig beálltak a sorba. 

Ami a külképviseleteket illeti, az amerikai lengyel diaszpórában a PiS látványosan visszaesett, a 205-ös 73 százalék és a 2019-es 53 százalék után most csak az amerikai lengyelek 40,8 százalékát sikerült begyűjtenie. 

Arról, hogy a nyolc éve hatalmon lévő PiS a fiatalok körében sem túl népszerű, még a vasárnap esti exit pollról szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Az Ipsos egyébként készített egy exit pollt hétfő reggel is, a 7 óra 50 perckor kiadott adatok szerint a a PiS-nek 198, a KO-nak 161, a TD-nek 57, a Baloldalnak 30, a Konföderációnak 14 képviselője lesz a törvényhozás alsóházában. Ez azt jelenti, hogy a KO-TD-Baloldal koalíció 248 fős többséggel léphet kormányra, egy estleges PiS-Konföderáció koalíció viszont csak 212 fős kisebbséget tudna maga mögé állítani. Ha ezek az arányok maradnak, kérdés, hogy Andrzej Duda elnök, nem mellesleg a PiS politikusa kinek ad kormányalakítási megbízást. Radosław Fogiel PiS-szóvivő a Radio Zetben csak annyit mondott, a pártja bárkivel szóba áll, akit érdekel a kormányzás lehetősége.