Lengyelország;exit poll;parlamenti választás;2023;

Exit poll: Lengyelországban nyert a Kaczynski-féle Jog és Igazságosság, de az ellenzéknek van esélye kormányt alakítani

A kormánypártot nem szeretik a fiatalok, Orbán Viktor elveszíthet egy nagy európai szövetségest.

A szavazatok 36,8 százalékával a Jarosław Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök fémjelezte kormányzó  Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a vasárnap rendezett parlamenti választást Lengyelországban. Második a jobboldali ellenzéki pártszövetség, a Donald Tusk vezette a Polgári Koalíció (KO) lett 31,6 százalékkal, harmadikként a Harmadik Út (TD) futott be 13 százalékkal. A Baloldal (Lewica) a voksok 8,6, a szélsőjobboldali Konföderáció (KWiN) a 6,2 százalékát szerezte meg – derül ki a Gazeta Wyborcza által vasárnap este 9 órakor közzétett exit poll-adatokból. 

Az Ipsos exit pollja fényében nem biztos, hogy a PiS kormányon maradhat, a KO-nak ugyanis a TD-vel és a Baloldallal több esélye van többséget szerezni a 460 fős szejmben. Ha a most kiadotthoz hasonló adatok maradnak, a PiS-nek 200, a KO-nak 163, a TD-nek 55, a Baloldalnak 30, a Konföderációnak 12 képviselője lesz a törvényhozás alsóházában. Ez azt jelenti, hogy a KO-TD-Baloldal koalíció 248 fős többséggel léphet kormányra. Ehhez képest a PiS-Konföderáció 212 fővel kisebbségbe szorulhat.

UPDATE

A részeredményekről önálló cikkben számolunk be.

Donald Tusk exkormányfő, az Európai Tanács volt elnöke a KO első embereként győzelmi hangulatban kommentálta az eredményeket. – Lengyelország győzött! A demokrácia győzött! Leváltottuk őket! - jelentette ki. Azt mondta, tudja, hogy az álmaik még ambiciózusabbak voltak, ennek ellenére elmondása szerint soha nem volt ennyire boldog, mert egy éve még senki nem hitte el, hogy elérhetnek hasonló eredményt.

– Kedves Európa, Lengyelország október 15-én visszatért

– ünnepelt Robert Biedron társelnök is a Baloldal nevében.

Ettől függetlenül Jarosław Kaczyński PiS-vezér ugyancsak győzelmi jelentést tett. Beszédét azzal kezdte, hogy köszönetet mondott a szavazóiknak és megállapította, hogy összesen negyedszer, zsinórban pedig harmadszor győzött. Elismerte, nagy kérdés, hogy ezen győzelmüket újabb kormányzati ciklusra is tudják-e váltani - szavaiban mintha érződött volna, hogy ha az exit pollnak megfelelően alakulnak a mandátumok, akkor nem valószínű a siker.

– Nem engedjük, hogy Lengyelországot elárulják! Hogy Lengyelország elveszítse azt, ami nemzetünk számára a legértékesebb, vagyis a függetlenséget 

– jelentette ki, hozzátéve, mindent megtesznek azért, hogy a velük szemben álló koalíció ellenére is végrehajtsák a programjukat. Küzdelmes és feszültséggel teli napok fognak következni, de ennek végén ők, és mindenekelőtt Lengyelország fog győzni - állította.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Polsat Newsnak nyilatkozva szintén köszönetet mondott a választóknak. A regnáló kormányfő történelmi győzelmet emlegetett, majd az ellenzéket támadta, amely szerinte „antidemokratikus” módon arra buzdította híveit, hogy ne vegyenek részt a választással egy időben tartott népszavazáson.

A Gazeta Wyborcza írja, hogy a pártelnöki beszéden túl a PiS vezetői mintha bujkáltak volna a kormánypárt eredményváróján, látványosan kerülték a lehetőséget, hogy újságírókkal szóba álljanak. Azon túl, hogy Małgorzata Maria Gosiewska, a szejm alelnöke egyszerűen leárulózott mindenkit, aki Donald Tuskkal tart, lapnak csak Paweł Jabłoński külügyminiszter-helyettest sikerült elkapnia. A kérdésre, hogy az ellenzék több parlamenti mandátumot szerez, a politikus így felelt: Meglátjuk.

Ami a Harmadiak Út nevű alakulatot illeti, egy augusztus elején létrejött középpárti szövetségről van szó a a konzervatív agrárpárt, a történelmi Lengyel Néppárt (PSL) és a néhány éve alakult centrista Lengyelország 2050 között. Előbbi elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz tweetben köszönt meg minden egyes voksot,. amelyet a Harmadik út kapott. „Elég a vitákból. Előre menjünk!” – fűzte hozzá.

A választási részvétel rekordot döntött, 72,9 százalékon állt meg – a nemzeti válaszstási bizottság szerint az 1989-es rendszerváltás óta nem szavaztak ilyen sokan –, amire jellemző, hogy soha nem látott sorok kígyóztak a varsói szavazóhelyiségek előtt, az este 9 órai hivatalos urnazáráskor még több ezer ember várta, hogy leadhassa a voksát, aki pedig sorba állt 9 előtt, meg is tehette ezt. Az országos szinten kiemelkedően magas varsói részvétel a KO-nak kedvezhet.

Olyan sokan akartak szavazni, hogy több városban egyszerűen plusz szavazólapokat kellett vinni, Wrocławban például azután is, hogy a szavazók között szétosztották a rendelkezésre álló 20 ezer szavazólapot. A szavazólapok hiányáról ékesszólóan árulkodik, hogy 70 százalékos részvételi arányig nyomtattak belőlük kellő számút. A varsói 425-ös és a 426-os szavazóhelyiségben bombariadó miatt félbe kellett szakítani a megméretést.

Az Onet által közzétett, korosztályos lebontású exit poll elég figyelemre méltó adatokat tartalmaz. Kiderül például, hogy a PiS csak a két legidősebb korosztályban, az 50 és 59 év közöttiek, valamint a 60 év felettiek körében aratott győzelmet, igaz, ott igen nagy arányban, előbbieknél 44,2, utóbbiaknál mintegy 53 százalékot szerezve, ezzel több mint 11, illetve csaknem 22 százalékkal múlták felül az ellenzéki Polgári Koalíciót. A három fiatalabb korosztályban azonban rendre a Donald Tusk által vezetett szövetség győzött.

A legérdekesebb eredményt ugyanakkor a legfiatalabbakat jelentő, 18 és 29 év közötti korosztály exit poll eredményei adták. Itt a várakozás szerint 28,3 százalékkal nyert a Polgári Koalíció, de nem ez jelentette a legnagyobb meglepetést, hanem, hogy az országos átlagnál jóval erősebben szerepelt a Baloldal (Lewica) és a szélsőjobboldali Konföderáció, előbbi 17,7, utóbbi 16,6 százalékot szerzett. A Harmadik Út a fiatalok körében 16,9 százalékot kapott az exit poll szerint, ezzel pedig mind a négy említett tömörülés népszerűbbnek bizonyult, mint a kormányzó Jog és Igazságosság, amely a 18 és 29 év közöttiek körében mindössze 14,9 százalékot kapott.

A parlamenti választással egy időben rendezett, a PiS szájíze szerint feltett kérdésekből álló népszavazás az exit poll szerint érvénytelen lesz, a szavazásra jogosultak mindössze 40 százaléka vett részt rajta. A referendumot az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a belarusz határon emelt acélkerítésről rendezték. A népszavazás akkor lenne érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele venne részt rajta.