Heves viszályok övezik a diósgyőri vár felújítását, pedig azt biztosan nem lehet mondani, hogy ne lett volna elég idő a kompromisszumok kidolgozására: a rekonstrukció lassan negyedszázada zajlik.
A dokumentumok szerint ugyanis még 1999-ben kapott megbízást a vár felújítási terveinek elkészítésére Cséfalvay Gyula építész, Szekér György építész-művészettörténész és Botos Judith vezető tervező. Hosszas előkészítés, pályáztatás után végül 2013 augusztusában kötötték meg a vár felújításának első ütemére vonatkozó szerződést, akkori árakon számítva 2,7 milliárd forintért, amelynek 85 százalékát állami forrásokból fedezték. Megújult három bástya, a lovagtermet két szinten visszaépítették, rekonstruálták a korabeli kápolnát, megépítették a királyné lakosztályát, és egy kiállítási teremmel is bővült a létesítmény. Az építési munkák gyorsan haladtak, bő egy év alatt befejeződött az első ütem, és ezt követően élet költözött a korábban kihasználatlan terekbe. Csakhogy az már ekkor is jól látszott: a felújítást folytatni kell, s ez nemcsak a külső várfalak és a tornyok megerősítését jelentette, de például egy olyan korhű tetőszerkezet felépítését is, amely megakadályozná, hogy az újonnan megépült helyiségek beázzanak. A második ütem tervezését nem az előző csapatra bízta a 2010 és 2019 között regnáló fideszes városvezetés, hanem a polgármesteri hivatal akkori főépítészére. A Rostás László által készített látványtervek enyhén szólva is megosztották az építész, művészettörténész és régész szakmát, sokak szerint a történelem megerőszakolása, hogy a tervezők saját kútfőből álmodtak olyan látványelemeket az épületbe, amelyek korábban sosem léteztek ott. Kerestük a volt főépítészt, de nem reagált lapunk kérdéseire.
Buzás Gergely régész-művészettörténész az archeologia.hu honlapon ezt úgy foglalta össze álláspontját: „A terv valójában nem tudományos rekonstrukciókon, hanem sok elemében puszta fantázián alapul, és egy elképzelt, nagyon is modern funkciókat a várba költöztető turisztikai hasznosítási programot teljesít mérhetetlen mennyiségű vasbeton és modern szerkezet beépítésével.” A miskolciak ennél kevésbé árnyaltan fogalmaznak a diósgyőri vár helyreállításáról. Sokan csak Disneylandként, beton-bunkerként, második Csernobilként, szarkofágként emlegetik, miután a létesítmény külső falait modern hangulatot tükröző fehér mészkőlapokkal csempézték körbe, amelyek teljesen testidegenek a középkori, szabálytalan, kézzel faragott eredeti kövekhez képest.
– Míg a diósgyőri vár rekonstrukciójának első üteme csapatmunkában, régészeti felügyelet mellett épített, addig a második ütem a tervező minden kontrollt nélkülöző tevékenységével rombolt. A több sebből vérző terv a kivitelező folyamatos korrekciójával, pótmunkákkal eltántorgott egészen a tornyok terhelhetőségének problémájáig. Hosszan sorolhatnám, mely eredeti részei pusztultak el a műemléknek, mint például a lerombolt két ágyúállás, ami egy VIP bejáratnak esett áldozatul – fogalmazott lapunknak Lovász Emese miskolci régész, aki korábban könyvet is írt a diósgyőri vár 14. századbeli életéről, s aktív részese volt a helyreállítás első ütemének. Szavai szerint a legutóbbi munkálatok megkezdése előtt, végre meghallgatva a szakma képviselőit született egy észszerűsítő javaslat a felújításról, ekkor azonban elhangzott, hogy a kormány Rostás László tervét hagyta jóvá, ő pedig nem járul hozzá semmilyen változtatáshoz. – Talán ekkor kellett vagy lehetett volna úgy dönteni, hogy ne legyen második ütem. Maradt volna az eddig kiépült élő, eleven vár, mely rövid élete során hatalmas látogatószámot produkált. Az új terv az I. ütem eredményeit is felülírta, az összes helyiséget ki kellett üríteni. Elmondhatatlan nagyságú a kár, és az anyagi a „legkevesebb” hiszen az csak pénz: nemzeti örökségünk, történelmünk egy része veszett itt el. Micsoda emberi nagyságról tenne tanúbizonyságot, ha azok, akiknek a támogatásával egészen eddig jutott a történet, ki tudnák mondani: tévedtünk. Rossz ügy mellé álltunk! Nem vagyunk sem építészek, sem régészek, bizalommal voltunk egy grandiózusnak előadott terv iránt, mely azonban feneketlen pénznyelőként immár nyilvánvalóan kudarcba fulladt. Ha valami csoda folytán ez megtörténne, szabad utat kapna a jelenleg lebénított kezű jobbító szándék, és közösen menthető lenne még a felsővárban, ami menthető. A tornyokhoz semmiképpen nem kellene hozzányúlni, hiszen az extrém módon való magasításukra csak a sosem létezett második emelet megépítése miatt lenne szükség, enélkül a vár elveszítené az arányait. Arra nem is merek gondolni, hogy a csonka torony esetében milyen megoldást tartalmaz vajon a terv, hiszen itt már a 14. századtól kezdve halmozottan jelentkeznek a statikai problémák. A külső vár bizarr járólapjai már most felemésztik az egykori királyi vár látványát. Magyar sorstragédia ez – fogalmazott.
Ám nemcsak szakmai viták, hanem politikai és gazdasági csörték is kísérik a várberuházást. A második ütem előkészítését még a fideszes városvezetés indította el, de a 2016-ban megszületett tervekhez képest a munkák csak 2021-ben, már az új, baloldali városvezetés idején indultak el. Ők mindjárt azzal a problémával is szembesültek, hogy a jelenlegi tornyok nem bírják el a tervezett ráépítést, vagyis ezek megerősítéséhez további kétmilliárd forintra van szükség az eredetileg betervezett 13,5 milliárd forinton túl. Veres Pál (Velünk a Város koalíció) polgármester a közösségi oldalán többször is írt az ezzel kapcsolatos gondokról, megemlítve: hat szakértői anyag támasztja alá, hogy a 2021 decemberében feltárt problémát nem lehetett előre látni, így ennek a pénznek a kifizetését nem lehet a város nyakába varrni. Levelet írtak Kiss Jánosnak, Miskolc korábbi fideszes alpolgármesterének, aki jelenleg jobboldali országgyűlési képviselő, de korábban a vár fejlesztésével megbízott miniszterelnöki biztos volt, ő azonban nem is válaszolt erre a megkeresésre. Idén márciusban a polgármester már arról számolt be, hogy az építkezés leállt, a kivitelező nem tudja folytatni addig a munkát, amíg a vártornyokat nem erősítik meg. Júliusban pedig egy újabb bejegyzésben arról értesített a helyieket, Lázár János azzal biztatta, hogy kormány-előterjesztés készül, így a vár megkapja a szükséges többletforrásokat, hogy tovább épülhessen. Kerestük a városházát, hogy megtudjuk, mik a legfrissebb hírek a beruházás kapcsán, jött-e pénz a kormánytól, de érdeklődésünkre csak annyi választ kaptunk, hogy nincs fejlemény az ügyben.
