Lengyelország döntő fordulat előtt áll az ellenzék jelentős vasárnapi győzelme nyomán. A Jog és Igazságosság (PiS) nyolc éves kormányzása alatt folyamatosan aláásta a demokráciát, de most Varsó szerepe teljesen megváltozik az Európai Unión belül, s az EU egyfajta éltagjává válhat. Mateusz Morawiecki kormánya és annak elődei következetesen ellenségnek állították be Brüsszelt, s ez a narratíva a háború után sem változott meg. Folyamatos viták zajlottak az igazságügyi reformról. Varsó célja a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése volt az igazságügyi rendszer átalakításával, az EU azonban jelezte: addig ne számítson Lengyelország a helyreállítási alapból származó pénzekre, amíg nem teljesíti Brüsszel ezzel kapcsolatos feltételeit. Hiába volt szüksége a bevételre a kormánynak, Jaroslaw Kaczynski pártja hajthatatlan maradt és a választási kampányban tovább feszítette a húrt, még inkább elhidegült az Európai Bizottságtól.
Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) vezetője, az Európai Tanács korábbi elnöke azt vizionálta, hogy Lengyelország kiléphet az EU-ból, amennyiben a PiS marad hatalmon, ezért a választás az ország sorsáról is szó. A sosem látott magas részvétel azt jelzi, hogy a választók megértették ezt az üzenetet. Teljesen paradox helyzet alakult ki, hiszen miközben a 2004-ben és azóta csatlakozott államok közül épp Lengyelország az uniós tagság egyik legnagyobb haszonélvezője, a populista kormányzat az egyik főgonosznak állította be az Európai Uniót.
A lengyel társadalom többsége átlátott a szitán, különösen a városlakók tudhatják pontosan és láthatják a saját szemükkel, mennyi pozitív változást hozott az ország életében az, hogy Lengyelország az európai család részévé vált. A folyamatos kormányzati kampány ellenére egy idén júliusban készített felmérés szerint a megkérdezettek 74 százaléka támogatja Lengyelország uniós tagságát és mindössze 14 százalék az ellenzők aránya, a „határozottan” a kilépést támogatóké pedig csak 6 százalék. Még a PiS által fémjelzett Egyesült Jobboldal szavazóinak 72 százaléka is EU-hívőnek nevezte magát. A KO szavazóinak esetében 99 százalék ez az arány.
Itt a hivatalos bejelentés, elvesztette többségét a Lengyelországban eddig kormányzó Jog és IgazságosságAz ellenzéki, várhatóan Donald Tusk által megalakítandó kormány azonban gyökeresen másként viszonyul majd az Európai Unióhoz. A leendő miniszterelnök igazi européer, az európai eszmeiség közismerten nagy támogatója. Az első és legfontosabb célja az lesz, hogy hazája mielőbb hozzájusson a helyreállítási alap pénzeihez. A brüsszeli pénzeső elengedhetetlen a gazdaság további gyarapodása szempontjából rövid- s középtávon is. Szakértők biztosak abban, hogy az új kormány megalakulásával sikerül megállapodni a pénz felszabadításához szükséges mérföldkövekben és a parlament elfogadja az ehhez elengedhetetlen törvényeket.
Ez azonban idő. Az új kormány megalakítása decemberre várható, ha Andrzej Duda elnök nem tesz keresztbe a leendő kabinetnek, s a törvények elfogadása újabb hetekbe-hónapokba telhet. Feltételezések szerin a PiS-kormány késlekedése miatt az összeget a jövő év második felében kapja csak meg Lengyelország.
Mint Jakub Borowski, a Credit Agricola Polska Bank vezető közgazdásza a Rzeczpospolita című lapnak elmondta, a nemzeti reformprogram megvalósítása
a leendő kormány számára teljes prioritást élvez, mivel különösen fontos a gazdasági fellendülés szempontjából. Elvégre csak a vissza nem térítendő támogatás összege 24 milliárd euró, és ehhez még hozzájön a kedvezményes, szintén több milliárd eurós uniós hitel is, mindkettő rendkívül jelentős költségvetési bevétel lesz.
Zofia Lapniewska, a Jagelló Egyetem Közgazdaságtan és Innováció Tanszékének adjunktusa szintén az EU-val való megállapodást látja a következő kormány első számú prioritásának. Mint mondja, a helyreállítási alap pénzeinek felszabadítása hatalmas pénzinjekciót jelent a gazdaságnak, s ez lehetővé teszi majd az elengedhetetlen energetikai átállást. Mint a Rzeczpospolitának elmondta, részben sürgős beruházásokról van szó. „A nemzeti versenyképességi és innovációs keretprogramból származó pénz lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk energiaiparunk szén-dioxid-mentesítését” , De ami legalább ilyen fontos: jelentősen javul az Európai Bizottság és Varsó viszonya, ha Lengyelországba ismét visszatér a jogállamiság útjára. „Európa számára ez a választási eredmény egyértelmű jelzés, hogy továbbra is aktív tagjai vagyunk az Európai Uniónak, nincs ellentét az EU és köztünk”.– mutatott rá.
A varsói tőzsde befektetői nagy reményekkel fogadták a vasárnapi parlamenti választások eredményét. A legnagyobb mértékben az állami tulajdonú bankok és az Orlen olajvállalat részvényei emelkedtek. A varsói értéktőzsde is üdvrivalgással fogadta a választási eredményt, a befektetők tehát nagyon sokat remélnek a következő kormánytól, befektetőbarát környezetet és az Unió- és németellenes retorika végét.
Hírek szerint a következő kormányzat egyszer s mindenkorra fel akar hagyni a vétókkal, Donald Tusk ugyanis komolyan gondolja azt, hogy Lengyelországot az Európai Unió fontos, megkerülhetetlen szereplővé tegye meg.
