Társasházak: inflációs vihar, jogi káosz

Nem kímélte a kiemelkedően magas magyarországi infláció a társasházakat sem, amelyekben milliók élnek. Lapunk közös képviselőket kérdezett arról, hogyan tudnak megbirkózni a változó helyzettel.

– Szinte minden társasházban kellett a közös költségen emelni – jellemzően 20 és 50 százalék között –, mert ahogyan az egyes emberek, a családok, a lakóközösségek is a zsebükön érezhették az infláció, a drágulások hatását – mondja Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnöke, aki szerint a társasházakat ráadásul az is sújtotta, hogy az építőipari infláció még nagyobb volt, a kisvállalkozók adója, azaz a kata kivezetésével a bérköltségek is jelentősen megnőttek, valamint sokan egyszerűen felhagytak a tevékenységükkel, s elmentek alkalmazottnak.

– Leszűkült a társasházakat kiszolgáló vállalkozói szféra, s bár az év második felére mérséklődni látszanak az építőipari árak, és a szolgáltatásokéi is stabilizálódhatnak, várhatóan 2024-ben is a közös költségek emelkedésére, ezáltal kiigazításokra kell számítani, elsősorban azokban az ingatlanokban, ahol külön központi fűtés és klimatizálás van, épületgépészetet működtetnek. A felújítási alaphoz általában csak akkor szabad nyúlni, ha egy-egy közösségnek a nagyobb felújításokhoz hitelalapot kell teremteni. Ez annál is inkább fontos, mert alkalmazkodni kell a helyzethez, és most ezek a 4-5 éves futamidejű hitelek látszanak jó megoldásnak, nem a „gyűjtögetés” – hangsúlyozza Kaplonyi, aki maga is társasházkezelő. Egy újbudai, Bartók Béla úti házban beszélgetünk, ahol éppen 40 milliós felújítás, liftépítés zajlik.

– A lakók 90 százalékánál a jelenlegi gazdasági helyzetben sincs gond a befizetésekkel, mert a kilencvenes évekbeli lakásprivatizáció óta eltelt időszakban egyénileg is kialakult egyfajta tulajdonosi szemlélet. A közös képviselők, társasházkezelők felelőssége, hogy megtalálják az egyensúlyt, hogy a kevésbé fizetőképes családok se járjanak rosszul, s tudják vállalni a szükséges terheket. A társasházkezelés ma már egy szakma, akár százmilliós, milliárdos összegek felhasználásáról beszélhetünk, szakemberek, könyvelők, adótanácsadók, jogászok alkalmazására, irodák fenntartására van szükség – hangsúlyozza Kaplonyi.

– A törvényi szabályozással e tekintetben nincs gond, azzal azonban már igen, hogy a jogszabályok változásaiba a társasházak nemigen szólhatnak bele, hasonlóan a civil szervezetekhez. Ugyanakkor a törvények előkészítésében részt vevő alapítványok azért megkeresnek minket, a szövetséget. A jövőre életbe lépő változások közül üdvözöltük, hogy a társasházak nyilvántartását végre tisztába teszik: pontosan tudni fogjuk országosan, hány társasház mennyi albetéttel működik, és azokban hányan laknak – teszi hozzá.