Magyarország;levél;jogállamiság;LIBE;

A szakbizottság spanyol elnöke újra figyelmeztet a jogállamiság betartására

- Három kormánynak írtak levelet, továbbra is aggódnak a közelgő magyar EU-elnökség miatt

Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságának (LIBE) elnöke a múlt héten levelet küldött az EU soros elnöki posztját 2024. decemberéig egymás után betöltő spanyol, belga és magyar kormány illetékeseinek arról érdeklődve, hogyan terveznek eleget tenni a jogállamiság és az uniós értékek tiszteletben tartásával kapcsolatos feladataiknak.

A Népszava által látott levélben Juan Fernando López Aguilar, a szakbizottság spanyol szocialista elnöke emlékeztet rá: a képviselő-testület egy júniusi állásfoglalásában már kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Magyarország – amely számos esetben nem tartja be az uniós jogot, megszegi a közösség szerződéseibe foglalt uniós értékeket és a lojális együttműködés elvét – hogyan fogja hitelesen ellátni az elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat. A politikus most főként arra kíváncsi, hogy a magyar EU elnökségnek milyen hatása lesz azokra a jogállamisággal kapcsolatos ügyekre, amelyek a szakbizottság hatáskörébe tartoznak.

Spanyolország idén decemberig, Belgium jövő januártól júliusig, Magyarország pedig jövő júliustól decemberig áll a kormányközi EU Tanács élén. A hagyományoknak megfelelően a három tagállam egy elnökségi triót alkot, ami azt jelenti, hogy a 18 hónapos időszakra közös programot készítenek, és ennek alapján mindegyikük kidolgozza a saját féléves tervét. A spanyol, belga, magyar trojka júniusban tette közzé a programját, amelyben hangsúlyosan szerepel az európai versenyképesség megerősítése, a migrációs és demográfiai kihívások kezelése, a bővítési folyamat előmozdítása, de a jogállamiság érvényesítése nem tartozik a prioritások közé. A hármak mindössze azt hangsúlyozzák, hogy azt minden tagállamnak és az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Mint a parlamenti levél kiemeli, a hivatalban lévő EU-elnökség egyik fontos feladata a 7.  cikkelyes eljárások levezénylése az Európa-ügyi miniszterek tanácsában. Jelenleg a folyamat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik, és célja annak megállapítása, hogy ezekben a tagállamokban súlyosan sérülnek-e az EU közös értékei, köztük a jogállamiság normái. A procedúra akár súlyos szankcióval, például a szavazati jog megvonásával végződhet, ha azzal – az érintetten kívül – minden kormány egyetért.

Mint megírtuk, a spanyolok novemberben akarják beszámoltatni Magyarországot, ami ezúttal sem fog túllépni a megszokott párbeszéden.

Egy bennfentes brüsszeli forrásunk szerint a belgák sem terveznek többet a jövő év első felében, mint egy meghallgatást a 7. cikkelyes eljárás keretében. 

Az EP régóta szorgalmazza, hogy az EU27-ek léptessék a következő fázisba a folyamatot és fogadjanak el ajánlásokat a magyar kormány címére. Ehhez a tagországok négyötödének az egyetértése kellene.

A jogállamiság előmozdítását célzó magyar elnökségi tervekről a kormány tagjai annyit már elárultak, hogy a tagállamok helyett az EU intézményeit szeretnék majd górcső alá venni és megvizsgálni, hogyan érvényesülnek ott a sokat emlegetett elvek és értékek. Információink szerint Bóka János EU-ügyi miniszter a tárcavezetők egyik korábbi ülésén már jelezte: alaposan körbejárnák például a lobbizásra és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben.

 Zsinórban másodszor szerepelt finoman szólva is furcsán a a korrupciós ügy koronatanúja a bíróság előtt.