Európai Unió;Magyarország;eljárás;7. cikkely;november;2023;

Újra napirendre veszik a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást

Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa feltételezésnek minősítette a azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az EB pozitív véleményt készít elő.

Az EU-tagállamok miniszterei várhatóan novemberben tűzik napirendjükre ismét a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében. Még nem dőlt el, hogy elmélyültebb eszmecserére módot adó meghallgatásra készülnek, vagy rövidebb véleménycserét tartanak.

A folyamat öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a Judith Sargentini által összeállított jelentést, amely 12 területen sorolta fel a súlyos aggodalomra okot adó fejleményeket. Azóta a miniszterek szinte minden félévben egyszer tárgyalnak a magyarországi helyzetről, de ennél tovább nem jutottak. Az eljárás következő állomása ajánlások elfogadása lenne az Orbán-kormány címére, amitől tartózkodnak, legalábbis egyelőre.

Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa az EP állampolgári jogi bizottságában hétfőn egy kérdésre válaszolva úgy vélte: óvatosnak kell lenni az ajánlások erőltetésével, mert azokat csak a tagállamok négyötödének az egyetértésével lehet elfogadni, ami miatt veszíthetnek az erejükből. A politikus eredményesebbnek tartja a jogállamisági eljárást, amelyhez a kormányok minősített többségének a beleegyezése kell és amelynek keretében az EU27-ek tavaly decemberben befagyasztottak 6,3 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) pénzt Magyarország számára.

A támogatások ideiglenes felfüggesztését a rendszerszintű korrupció miatt rendelték el, míg a hetes cikkelyes folyamat az EU alapvető értékeinek általános megsértése miatt járhat szankciókkal, például a szavazati jog megvonásával.

Magyarország számára jelenleg a teljes, 22 milliárd eurós kohéziós büdzsé elérhetetlen, nem csak a jogállamisági procedúra keretében zárolt összeg. 

A 6,3 milliárdon felüli rész feloldásának feltétele az igazságügyi reform végrehajtása. Az Orbán-kormány saját bevallása szerint már meghozta a szükséges jogszabályokat és döntéseket, ezeket most Brüsszelben értékelik. Mint elsőként beszámoltunk róla, az Európai Bizottság szeptember végén pótlólagos kérdéseket küldött Budapestre, amelyekre még nem érkezett válasz – erősítette meg a Népszavának hétfőn Didier Reynders. A biztos feltételezésnek minősítette és nem kívánta kommentálni a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az EB pozitív véleményt készít elő, majd novemberben megkezdi a kormány által kiküldött számlák kiegyenlítését.