Phenjani vendéglátójával, Csö Szon Hivel folytatott megbeszélése után Szergej Lavrov a viszony "minőségileg új, stratégiai szintre" emelésének bizonyítékaként méltatta Vlagyimir Putyin elnök és Kim Dzsong-un észak-koreai vezető orosz Távol-Keleten tartott szeptember 13-i csúcstalálkozóját. Emellett nyíltan megköszönte a Kim-rezsim Oroszország ukrajnai inváziójához nyújtott támogatását, miközben amerikai tisztviselők azt állítják, Észak-Korea megkezdte az orosz háborús erőfeszítéseket segítő fegyverszállításait. – Nagyra értékeljük azt az elvhű, egyértelmű támogatást, amelyet Oroszországnak nyújtanak az ukrajnai ’különleges katonai művelettel’ kapcsolatos intézkedéseihez – mondta Lavrov a tiszteletére adott szerdai fogadáson, gondosan kerülve, hogy néven nevezze a 20. hónapja tartó véres háborút. A KNDK-t egyúttal azon néhány "valóban független állam" közé sorolta, amelyek "nyíltan szolidaritásukról biztosítják Oroszországot".
Az orosz diplomácia vezetőjét Kim Dzsong Un is fogadta, több mint egy órás találkozójukról azonban részleteket nem közöltek. Szerdán kezdődött útján Lavrov feltehetően egy Phenjanban tartandó Putyin-Kim csúcstalálkozót készített elő, amelyen a két, nemetközi szankciókkal sújtott ország még szorosabb katonai és gazdasági együttműködésről állapodhat meg. Látogatására hetekkel azután került sor, hogy Kim Oroszországba utazott, hogy Putyinnal találkozzon, akivel feltételezések szerint az orosz hadsereg fegyverellátásról és az észak-koreai űrprogramhoz nyújtott orosz segítségről tárgyaltak, megállapodásokat azonban nem írtak alá. Észak-Korea óriási arzenállal rendelkezik szovjet mintájú tüzérségi fegyverekből. A Fehér Ház múlt heti közlése szerint a szállítások már meg is kezdődtek, a phenjani rezsim az elmúlt hetekben több mint 1000 konténernyi fegyvert és lőszert küldött Oroszországba. A moszkvai propaganda szerint ezeket az állításokat Washington nem tudja bizonytani.
A Kreml megerősítette, nincs aláírt katonai megállapodás Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un közöttA washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által működtetett Beyond Parallel honlap szerint azonban a műholdfelvételek folyamatos aktivitást mutatnak az orosz határhoz közeli észak-koreai Nacsin kikötő környékén, és azt jelzik, hogy augusztus vége óta legalább hat tengeri fuvart bonyolítottak le a két ország között. A hajók a mintegy 150 kilométerre lévő, Dunaj kikötőjébe viszik a szállítmányokat, amelyek onnan az orosz vasúton folytatják útjukat. A vízi szállítás csak kiegészíti rövid szárazföldi határ Tumangang-Haszan vasúti átkelőjén át bonyolított forgalmat, amelynek "példátlan” megugrását mutatják a honlapon korábban közzétett nagy felbontású felvételek.
Szeptemberi oroszországi látogatásán Kim Dzsong Un legfőbb prioritásának nevezte a Moszkvához fűződő kapcsolatok fejlesztését, s hozzátette, hogy az ukrajnai háborút az Oroszország biztonságát aláásni kívánó „hegemonista erők” elleni kihívásnak tekinti. Látogatását óriási médiafigyelem kísérte, miután az Ukrajnában harcoló orosz erőknek égető szüksége van utánpótlásra tüzérségi fegyverekből és lövedékekből. Elemzők úgy vélik, Észak-Korea magas árat kérhetett ezekért, valamint hozzáférést az orosz űrkutatási és katonai technológiákhoz. Az orosz-észak-koreai közeledésre válaszul az USA és a térségbeli szövetségesei, Dél-Korea és Japán fokozták katonai együttműködésüket: csütörtökön az amerikai és a dél-koreai haditengerészet négy másik országgal, köztük Kanadával közös aknaelhárítási gyakorlatot tartott Dél-Korea partjainál. Ezenkívül egy nukleáris fegyverek hordozására alkalmas amerikai B-52-es bombázó szállt le a héten a Szöultól mintegy 100 kilométerre délre fekvő Cshongdzsu repülőterén - jelentette a Yonhap hírügynökség.
Vlagyimir Putyin és Csipkerózsika után Kim Dzsong Un elhagyta OroszországotCsoma Mózes Korea-kutató a Népszavának nemrég adott nyilatkozatában felidézte, hogy míg 2017-ben teljes nemzetközi egységfront alakult ki Phenjannal szemben, mert mindenkinek elege volt az észak-koreai rakétatesztekből, nukleáris kísérleti robbantásokból, s az ENSZ BT állandó tagjaként Kína és Oroszország is megszavazta az ellene kidolgozott szankciókat, addig az utóbbi időben Oroszország számára hihetetlenül felértékelődött az észak-koreai rezsim támogatásának ügye. „Emellett az elmúlt 3-4 évben a világban egy új hidegháborús szembenállás van kialakulóban, és ennek megfelelően Kelet-Ázsiában is megmerevedtek a klasszikus hidegháborús frontvonalak...”
Oroszország szorosabbra fűzte szövetségét Kínával is, amely nem ítélte el Ukrajna elleni invázióját, s kereskedelmi forgalmuk fellendítésével segít neki hatástalanítani a nyugati szankciók egy részét. Erről tanúskodott Putyin részvétele a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés eheti pekingi csúcstalálkozóján, ahol az orosz elnök és kínai vendéglátója, Hszi Csin-ping tárgyalásaik kapcsán nem voltak hajlandóak elítélni a palesztin Hamász mozgalom Izrael elleni október 7-i terrortámadását. Az Egyesült Államok diplomáciai törekvéseit, illetve Izrael palesztinellenes provokációit okolták a konfliktus kialakulásáért, s mindketten elítélték Izrael Gázai övezet elleni válaszcsapásait. Álláspontjuk jelentős átfedésben van a Hamászt az Iszlám Dzsihádot és a nyugati hatalmak által szintén terrorszervezetnek nyilvánított libanoni Hezbollahot támogató Iránéval, amely ugyancsak fegyvert szállít Putyin ukrajnai háborújához, s Moszkvával és Pekinggel is katonai együttműködést folytat.
