Tőlünk gesztusokhoz, a nyugati cégektől nagy üzletekhez jut Kína

– Gesztust tett a magyar kormány azzal, hogy egyedüli uniós félként részt vett az Egy övezet, egy út csúcstalálkozóján Kínában, ugyanakkor több olyan megállapodás is köttetett, amely hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok bővítéséhez. Igazán kézzelfogható eredménye pedig annak a találkozónak lehet, amelyet Orbán Viktor a Huawei vezetőjével folytatott – jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.

Salát Gergely szerint Németország példája mutatja, miért nem volt szükséges más európai nagyhatalom jelenléte az eseményen, a Berlin ugyanis ennek ellenére remekül elbizniszel Kínával. Magyarország azonban egy kis, gazdaságilag nem túl erős ország, amely nem tud különösebben érdekes lenni Pekingből nézve, ezért gesztusokkal kell ledolgozni a hátrányunkat. Ami jól illeszkedik a magyar kormány elmúlt években folytatott Kína-politikájába.

Részlet a videóinterjúból

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója emlékeztetett: a kapcsolatok javítását illetően több évtizedes lemaradást kell behozni a vezető nyugati országokhoz képest. A szakértő számításai szerint Kína eddig közel húszezer munkahelyet teremtett Magyarországon. A hazánkban tevékenykedő német autógyárak egyik legfontosabb piaca az ázsiai ország, és számukra előnyös az is, hogy a közelükben folyik az akkugyártás. Salát Gergely úgy látja, a magyar kormány elsősorban a nemzetközi mozgásterét szeretné növelni, amikor keresi a Kínával való kapcsolatokat. Kínának pedig azért lehet előnyös a közeledés Magyarországgal, mert az Európai Unió tagja vagyunk, és így egyes kínai cégek – elsősorban az alacsony bérek miatt – viszonylag olcsón tudnak előállítani termékeket az Unió területén.