Hónapok óta szóbeszéd egy Szegeden készülő nagyberuházás, de a találgatáson túl sokáig senki nem jutott. Az építkezés helyszínét jó ideje kiválasztották, ami a várossal közvetlenül határon 300 hektáros területen valósulna meg, Szeged-Béketelep közvetlen szomszédságában. Itt található a város egyik ipari parkja, amelynek fejlesztésére nyáron kapott aligha véletlenül 21 milliárd forintot az Orbán-kormánytól a helyi önkormányzat. Ugyancsak itt található a helyi élelmiszeripari cég, a Pick Zrt.-nek az a területe, ahol nemrégiben az új üzemüket kívánták felépíteni, de ettől elálltak. Információink szerint ez a terület is része lesz a létesülő autóbuszgyárnak, és mellette ezekkel közvetlenül szomszédos mezőgazdasági területek találhatóak, amelyek magántulajdonosok kezében vannak.
Sajtóhírek szerint ezek kisajátítása megkezdődött. Egy területfejlesztési szakember úgy fogalmazott lapunknak, hogy ritkaság számba megy, hogy egy nagyváros közvetlen szomszédságában 300 hektáros összefüggő terület található. A földterület értékét növeli, hogy az közvetlenül a szegedi lézerközpont (ELI-ALPS) mellett található. Ennek szomszédságában most kezdték a tudományos ipari park (Science park) kialakítását, amelynek közművesítésére ugyancsak a közelmúltban ítélt meg 9 milliárd forintot a kormány. Ma már világos lehet, hogy az ipari park és a tudományos iparpark fejlesztésére adott összeggel a BYD helyi beruházásának ágyaztak meg.
A készülő gigantikus szegedi beruházásra rálátó, nevük elhallgatását kérő forrásaink jelezték, hogy meglepte őket, hogy kedden elektromos autóbuszgyár építésének lehetőségről írt a G7, mert korábban elektromos autók gyártásáról folytak a tárgyalások a kínai befektető, a magyar kormány és a szegedi városvezetés között. Hogy változott-e a koncepció, az egyelőre nem világos, de a bennünket tájékoztató források szerint
könnyen elképezhető, hogy csupán a sorrend változott. Előbb készülnek Szegeden elektromos buszok, majd azt követően elektromos autók. Az ötmilliárdos beruházási összeg ezt valószínűsíti.
Valamint az is, hogy a kijelölt helyen bővíthető a gyár területe, és nyilván abban is lehet ráció, hogy egy helyen készüljenek az elektromos buszok és az autók. A technológiai azonossága ebbe az irányba mutat.
Magyarországra jöhet a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYDA szegedi városháza egyelőre se megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja a kínai nagyberuházó érkezéséről szóló híreket. Botka László helyi polgármester megerősítette a távol-keleti cég beruházási szándékát, és az ügyhöz annyit tett hozzá, hogy nem akkugyár épül. Azt már Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester mondta el a Népszava érdeklődésére, hogy a lehetséges befektetővel folytatott tárgyalások még nem jutottak el abba a szakaszba, hogy hivatalos bejelentést tehessenek.
Miért is épült Vértói út?
Idén augusztus 30-án adták át a 3,9 milliárd forintért – döntően uniós forrásból – elkészült Vértói utat Szegeden, ami a hivatalos indoklás szerint az 5-ös út mentén működő ipari parkok, a logisztikai központ, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, a mellé tervezett Science Park és Inkubátorház, valamint a bevásárlóközpontok biztonságosabb és gyorsabb megközelítését biztosítja Béketelep, Újrókus, Makkosház, Fodorkert, Felsőváros, Petőfitelep, Tápé lakói számára. Ma már világos, hogy az ipari parkok mellé tervezett BYD-gyár lehetett a megépítés a legfontosabb indoka.
Szeged a rendszerváltás óta befektetési szélárnyékban élt. Nem telepedett itt le egyetlen jelentős multinacionális cég sem. Legutóbb 2008-ban vesztett csatát, akkor éppen Kecskeméttel szemben, mert bár sokáig versenyben volt, végül a szomszédos megyeszékhelyen épült fel a Mercedes gyára, ami akkor 800 millió eurós beruházás volt. A trend azonban most megfordulni látszik, mert egy, a kecskemétinél nagyságrendileg jelentősebb beruházás érkezhet a dél-magyarországi nagyvárosba. Az általunk megkérdezett gazdasági szakemberek úgy fogalmaztak, hogy amennyiben sikerült idehozni a BYD-et, akkor a jelenlegi városvezetés történelmet írhat, mert ilyen nagyságrendű beruházás még nem valósult meg Magyarországon.
Bár vannak félelmek a beruházással kapcsolatban, a helyi gazdaság szereplői között általánosnak mondható a vélemény, hogy az autógyár sokkal kevésbé környezetszennyező, mint egy akkumulátorgyár.
A sajtóban megjelent hírek szerint a szegedi BYD-gyárat a Kisteleken létesülő akkugyár szolgálná ki, de ezek csak feltételezések.
A készülő beruházás tényét erősíti, hogy a kiszemelt területen gazdálkodók arról számoltak be, hogy megkezdődtek a gyár leendő területén a régészeti feltárások, és emellett elindultak a kisajátítási eljárások az érintett mezőgazdasági területen. A politikai döntéshozókhoz közelálló forrásaink arról számoltak be, hogy meglepően jól működik együtt a tervezett gigaberuházás elkészítésében a kormány és az ellenzéki vezetésű szegedi önkormányzat, teljes összhangban végzik a munkát a kínai befektetővel hármasban. Nem felejtették el megjegyezni, hogy amikor nyáron népes kínai delegáció érkezett Szegedre, akkor azzal a vörös szőnyeggel borították a polgármesteri hivatalt, amit kizárólag Szeged város napján használnak. Botka László pontosan tudja, mi a tét – kommentálta az esetet egy kormányzati tisztségviselő érdeklődésünkre, hozzátéve, hogy soha nem látott nagyságrendben emelkedhet a város iparűzési adó bevétele, amely az elmúlt években 10-12 milliárd forint volt. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz legfelső köreiben általános a vélemény, hogy gazdasági kérdésekben jól együttműködőnek tartják a szegedi polgármestert. Ismeretes, hogy az elmúlt napokban Kínában tárgyaló Orbán Viktor megbeszéléséket folytatott a BYD vezérkarával, ami a összefügghetett a készülő szegedi beruházással.
BYD, egy világcég
A világ legnagyobb elektromos autógyártója a kínai cég, amely a Build Your Dreams, (Valósítsd meg álmaid) angol szavak kezdőbetűiből állította össze nevét. A BYD közel 300 ezer munkavállalót foglalkoztat, első magyarországi gyárát Komáromban hozta létre még 2017-ben. Tavaly itt 350 munkavállalót alkalmazva 400 elektromos buszt gyártottak. Hazánk mellett innen szolgálták ki a skandináv országokat, valamint Portugáliát, Spanyolországot és Görögországot.
Óriási szállítási igénnyel lehet számolni, amikor a tervezett gyárban megindul a termelés. A beruházás részleteire rálátó forrásaink elmondták, hogy vasúti vágány fogja összekötni a gyárat és Szeged-Budapest vasútvonallal, amelyet összekötnek a készülő, a kínai állam finanszírozásában épülő Belgrád-Budapest vasútvonallal. A termelés elindításkor hatszáz munkavállalót fognak alkalmazni, amelyet folyamatosan növelnek, és így érik el a háromezer foglalkoztatottat. A bennünket tájékoztató források ehhez hozzátették, hogy első körben Szegedről és agglomerációjából verbuválják a leendő dolgozókat, a második körben a munkanélküliségtől jobban sújtott Békés vármegyéből, és harmadik körben Fülöp-szigetekről érkeznek munkavállalók a BYD szegedi gyárába.
Mostanra értelmet nyerhet Lázár János miniszternek az a Szegedet Debrecennek összekötő kétszer kétsávos útfejlesztési terve, amelyet egyebek mellett azzal indolt szeptemberben, hogy a kormány a jelenleginél lényegesen komolyabb gazdasági szerepet szán Szegednek.
Kínai mosolydiplomácia
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban május végén nyílt meg a kínai agyagkatonák bemutató kiállítás, majd június végén az a Sanghaji Múzeumból érkezett jádepáncél gyűjteményből összeállított tárlat, ami igazi világszenzáció. Ennek legértékesebb darabja az egész testet fedő halotti páncél, amiből a kínai múzeumi szabályok szerint egyidejűleg csupán egyetlen darab vihető külföldre. Sokan találgatták, miért részesíti megkülönböztetett figyelembe a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb múzeuma, a sanghaji a szegedit. Erre alighanem most kaptuk meg a választ.