Minden idők legnagyobb magyarországi beruházása valósulhat meg Szegeden, ötmilliárd euróért építhet gyárat a kínai BYD

Bár vannak félelmek a beruházással kapcsolatban, a helyi gazdaság szereplői között általános vélemény, hogy az autógyár sokkal kevésbé környezetszennyező, mint egy akkumulátorgyár.

Hónapok óta szóbeszéd egy Szegeden készülő nagyberuházás, de a találgatáson túl sokáig senki nem jutott. Az építkezés helyszínét jó ideje kiválasztották, ami a várossal közvetlenül határon 300 hektáros területen valósulna meg, Szeged-Béketelep közvetlen szomszédságában. Itt található a város egyik ipari parkja, amelynek fejlesztésére nyáron kapott aligha véletlenül 21 milliárd forintot az Orbán-kormánytól a helyi önkormányzat. Ugyancsak itt található a helyi élelmiszeripari cég, a Pick Zrt.-nek az a területe, ahol nemrégiben az új üzemüket kívánták felépíteni, de ettől elálltak. Információink szerint ez a terület is része lesz a létesülő autóbuszgyárnak, és mellette ezekkel közvetlenül szomszédos mezőgazdasági területek találhatóak, amelyek magántulajdonosok kezében vannak.

Sajtóhírek szerint ezek kisajátítása megkezdődött. Egy területfejlesztési szakember úgy fogalmazott lapunknak, hogy ritkaság számba megy, hogy egy nagyváros közvetlen szomszédságában 300 hektáros összefüggő terület található. A földterület értékét növeli, hogy az közvetlenül a szegedi lézerközpont (ELI-ALPS) mellett található. Ennek szomszédságában most kezdték a tudományos ipari park (Science park) kialakítását, amelynek közművesítésére ugyancsak a közelmúltban ítélt meg 9 milliárd forintot a kormány. Ma már világos lehet, hogy az ipari park és a tudományos iparpark fejlesztésére adott összeggel a BYD helyi beruházásának ágyaztak meg.

A készülő gigantikus szegedi beruházásra rálátó, nevük elhallgatását kérő forrásaink jelezték, hogy meglepte őket, hogy kedden elektromos autóbuszgyár építésének lehetőségről írt a G7, mert korábban elektromos autók gyártásáról folytak a tárgyalások a kínai befektető, a magyar kormány és a szegedi városvezetés között. Hogy változott-e a koncepció, az egyelőre nem világos, de a bennünket tájékoztató források szerint

Valamint az is, hogy a kijelölt helyen bővíthető a gyár területe, és nyilván abban is lehet ráció, hogy egy helyen készüljenek az elektromos buszok és az autók. A technológiai azonossága ebbe az irányba mutat.

A szegedi városháza egyelőre se megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja a kínai nagyberuházó érkezéséről szóló híreket. Botka László helyi polgármester megerősítette a távol-keleti cég beruházási szándékát, és az ügyhöz annyit tett hozzá, hogy nem akkugyár épül. Azt már Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester mondta el a Népszava érdeklődésére, hogy a lehetséges befektetővel folytatott tárgyalások még nem jutottak el abba a szakaszba, hogy hivatalos bejelentést tehessenek.

Szeged a rendszerváltás óta befektetési szélárnyékban élt. Nem telepedett itt le egyetlen jelentős multinacionális cég sem. Legutóbb 2008-ban vesztett csatát, akkor éppen Kecskeméttel szemben, mert bár sokáig versenyben volt, végül a szomszédos megyeszékhelyen épült fel a Mercedes gyára, ami akkor 800 millió eurós beruházás volt. A trend azonban most megfordulni látszik, mert egy, a kecskemétinél nagyságrendileg jelentősebb beruházás érkezhet a dél-magyarországi nagyvárosba. Az általunk megkérdezett gazdasági szakemberek úgy fogalmaztak, hogy amennyiben sikerült idehozni a BYD-et, akkor a jelenlegi városvezetés történelmet írhat, mert ilyen nagyságrendű beruházás még nem valósult meg Magyarországon.

A sajtóban megjelent hírek szerint a szegedi BYD-gyárat a Kisteleken létesülő akkugyár szolgálná ki, de ezek csak feltételezések.

A készülő beruházás tényét erősíti, hogy a kiszemelt területen gazdálkodók arról számoltak be, hogy megkezdődtek a gyár leendő területén a régészeti feltárások, és emellett elindultak a kisajátítási eljárások az érintett mezőgazdasági területen. A politikai döntéshozókhoz közelálló forrásaink arról számoltak be, hogy meglepően jól működik együtt a tervezett gigaberuházás elkészítésében a kormány és az ellenzéki vezetésű szegedi önkormányzat, teljes összhangban végzik a munkát a kínai befektetővel hármasban. Nem felejtették el megjegyezni, hogy amikor nyáron népes kínai delegáció érkezett Szegedre, akkor azzal a vörös szőnyeggel borították a polgármesteri hivatalt, amit kizárólag Szeged város napján használnak. Botka László pontosan tudja, mi a tét – kommentálta az esetet egy kormányzati tisztségviselő érdeklődésünkre, hozzátéve, hogy soha nem látott nagyságrendben emelkedhet a város iparűzési adó bevétele, amely az elmúlt években 10-12 milliárd forint volt. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz legfelső köreiben általános a vélemény, hogy gazdasági kérdésekben jól együttműködőnek tartják a szegedi polgármestert. Ismeretes, hogy az elmúlt napokban Kínában tárgyaló Orbán Viktor megbeszéléséket folytatott a BYD vezérkarával, ami a összefügghetett a készülő szegedi beruházással.

Óriási szállítási igénnyel lehet számolni, amikor a tervezett gyárban megindul a termelés. A beruházás részleteire rálátó forrásaink elmondták, hogy vasúti vágány fogja összekötni a gyárat és Szeged-Budapest vasútvonallal, amelyet összekötnek a készülő, a kínai állam finanszírozásában épülő Belgrád-Budapest vasútvonallal. A termelés elindításkor hatszáz munkavállalót fognak alkalmazni, amelyet folyamatosan növelnek, és így érik el a háromezer foglalkoztatottat. A bennünket tájékoztató források ehhez hozzátették, hogy első körben Szegedről és agglomerációjából verbuválják a leendő dolgozókat, a második körben a munkanélküliségtől jobban sújtott Békés vármegyéből, és harmadik körben Fülöp-szigetekről érkeznek munkavállalók a BYD szegedi gyárába.

Mostanra értelmet nyerhet Lázár János miniszternek az a Szegedet Debrecennek összekötő kétszer kétsávos útfejlesztési terve, amelyet egyebek mellett azzal indolt szeptemberben, hogy a kormány a jelenleginél lényegesen komolyabb gazdasági szerepet szán Szegednek.