lakáshitel;Családi Otthonteremtési Kedvezmény;

Jelentős szigorítás a csok plusz: az eddigi jogosultak 70-80 százaléka is kieshet a kormány új lakástámogatási rendszeréből

Jövőre az idei összeg alig felét költik erre a területre.

A kormány célja, hogy minden kívánt gyerek megszülessen – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter az eheti kormányinfón, ahol bemutatta a kormány januártól érvényes új városi lakástámogatási rendszerét, a csok pluszt. (Az 5000 lakosnál kisebb településeken megmaradnak a korábbi támogatások.) A kormány a lakástámogatást mindig is egyfajta demográfiai eszközként kommunikálta, holott ugyanilyen, ha nem fontosabb cél volt a lakásépítéseken keresztül az ingatlanpiac és a gazdasági növekedés serkentése. Ahhoz képest, hogy a kimondott cél az, hogy „minden kívánt gyerek” megszülessen, pontosabban méltó körülmények közé szülessen, a most bejelentett intézkedések jelentősen, akár 70-80 százalékkal is szűkítik az igénybe vevők körét. Ugyanis jelenleg a a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (csok) igénybe lehet venni már megszületett gyerek után is. A most kihirdetett szabályok szerint ez megszűnik, csak a január után születendő gyerek után jár a támogatás.

A Kopp Mária Intézet egy 2019-20-ban készült elemzése szerint a lakástámogatást igénylők mindössze 35 százaléka kérte a csokot a majdan megszületendő gyermekére – emlékeztet a Portfolio.hu. Vagyis csak azzal, hogy a már megszületett gyerekek nem számítanak az igényléskor, a jelenlegi szabályokhoz képest az  igénylők kétharmada kiesik támogatotti körből januártól. További szigorítás, hogy az új konstrukciót csak házaspárok igényelhetik, vagyis kizárják az egyedülállókat és az élettársi kapcsolatban élő párokat is, így összességében akár a jogosultak 70-80 százaléka is kieshet a támogatotti körből. Feltételezhető, hogy heteroszexuális élettársak egy része a csok miatt hajlandó lesz a házasságkötésre, de ezek az intézkedések arra utalnak, nem feltétlenül csak az a cél, hogy valóban minden gyerek megszülessen. A költségvetési számokból is látható, hogy a kormány spórolni akar a lakástámogatási rendszeren: az idén a tervek szerint 382 milliárd forintot költ a kormány lakástámogatásra, jövőre viszont erre a területre 181 milliárd forint jut, ami kevesebb mint a fele az idei, és alig harmada a tavalyi kiadásoknak. Láthatóan ez is egy fontos szempont volt a rendszer átalakításakor.

Ennek ellenére az elemzők szerint bizonyos értelemben előrelépés is a csok plusz: Az eddigi bizonytalan támogatási hírekhez képest nagy lökést adhat az otthonteremtési céllal vásárlóknak a csok plusz támogatási rendszere - írta elemzésében Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A szakértő szerint ez jövőre akár 10-20 ezerrel több lakáspiaci tranzakciót jelenthet, ami ugyanilyen mértékben lendítheti a hitelpiaci volument is.

Az ingatlanárak a Duna House várakozása szerint legalább az infláció mértékével fognak nőni a következő évben. 

A most bejelentett otthonteremtési támogatás hangsúlyosabban az új gyermekeket vállaló családoknak jelent segítséget, így a már meglévő gyermekes családoknak és a támogatással nem érintett lakásvásárlóknak érdemes még idén lépniük – mondta az elemző.

A kormány szerdai bejelentése szerint a jövőben nem kaphatnak a családok gyerekszámtól függő fix összegű támogatást, hanem a városokban csak a kedvezményes 3 százalékos kamattámogatott hitel lesz elérhető. A majdan megszületendő gyermekek függvényében 15, 30 illetve 50 millió forintos kedvezményes hitel igényelhető 1, 2, illetve 3 gyerek vállalása esetén. Az első közös otthon vásárlása esetén maximum 80 millió forintos, lakásbővítés és újabb lakás vásárlása esetén legfeljebb 150 millió forint értékű ingatlanra lehet kedvezményes kamatozású  hitelt igényelni. Amikor a második gyerek megszületik, a tőketartozásból az állam elenged 10 millió forintot, illetve a harmadik gyerek születésekor a tőketartozás további 10 millióval csökken. Az első lakás vásárlásakor elég lesz 10 százalék önerőt befizetni, a többi mehet hitelből, már ha a fiatal házasok rendelkeznek kellő jövedelemmel, és pont ez a bökkenő.

A BiztosDöntés.hu számításai szerint a jelenleg még élő konstrukció szerint egy fiatal házaspár egy 80 millió lakás megvásárláshoz 20 éves futamidővel számolva, három gyereket vállalva, a csok támogatást is felvéve,  havi 393 ezer forintos törlesztőrészlettel szembesül. Az MNB hitelfék-szabályok alapján tehát a családnak nettó 657 000 forintos jövedelmet kell igazolnia, és rendelkeznie kell 6 millió forint önrésszel. A 2024-es szabályok szerint ugyanezen paraméterekkel az összes induló hitelteher 431000 forintra jön ki, és ehhez 718 ezer forintos jövedelem igazolása szükséges a két szülő részéről. A konstrukció előnye, hogy a Babaváró hitel bevonásával a 10 százalékos önrész is kiváltható, vagyis praktikusan önrész nélkül megvásárolható egy új lakás. Ám éppen a gyerek megszületése jelent komoly gátat, hisz ezzel jelentősen csökken a család jövedelme, már ha az anya otthon marad a szülés után. Így a családnak egy jövedelemből kellene megélnie, amit el is visz a lakás törlesztője. Erre jelenthet megoldást, hogy Csák János bejelentése szerint a szülést követő egy évre fel lehet függeszteni a tőketörlesztést, és ez esetben a hitel futamideje kitolódik. Ezzel együtt Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az elmúlt hónapok félelmeihez képest jó hír, hogy a városokban élő, és kifejezetten a budapesti fiatal családoknak továbbra is nyitott lesz az út ahhoz, hogy gyermekeiket saját lakásban nevelhessék fel. Az konstrukció legnagyobb előnye, hogy ha 2. és 3. gyermek megszületik, akkor 10-10 millió forinttal csökken a csok plusz hitel tőkerésze, és így a törlesztőrészlete is kevesebb lesz. Gergely Péter szerint a kedvezményes csok hitel esetében a legtöbben élni fognak a maximális 25 éves futamidővel, ami ma még nagyon ritka a piaci kockázatú hitelek esetében. Szintén komoly előrelépés a szakértő szerint a 3 százalékos kamattámogatott hitel, hisz jelenlegi csökkenő kamatkörnyezetben sem lesz sokáig elérhető ehhez hasonló hitel piaci alapon. 

Amire még nincs válasz

A csok plusz részletes szabályai még nem ismertek, a kormányrendelet az ígéretek szerint november közepéig megjelenik. Ez ad majd választ arra kérdésre például, hogy a hitel tőkerészének elengedésekor hogyan kell érteni a 2. gyerek megszületését, azaz a meglévőt beleszámítják-e, vagy az első vállalt gyerek után nem jár semmi, azaz ő a belépő a rendszerbe. Azt sem mondták el az előterjesztők, hogy van-e határideje a gyermekvállalásnak, tehát mennyi idő alatt kell megszületnie az 1. a 2., vagy a 3. gyereknek. Hiányoznak azok a részletek is, hogy mi történik, ha a szülők menet közben elválnak, netán nem születik meg a beígért baba.

Fontos volt lépni, de ne várjunk csodát

Régóta várták az építési vállalkozók a kormány döntését a városi csok folytatásáról, hogy megszűnjön a bizonytalanság, de be kell látni, ez nem hoz fellendülést egyik hónapról a másikra a lakásépítésekben – kommentálta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke a kormány csok plusszal kapcsolatos bejelentést. Nem árulok el nagy titkot, hogy korábban a szakmai egyeztetések során az ÉVOSZ is azt támogatta, hogy a vissza nem érintendő támogatások helyett kamattámogatásra épüljön az új rendszer - tette hozzá. Azt reméltük, hogy így szélesebb kör tudja igénybe venni a lakástámogatásokat, bár végül olyan szűkítéseket is bejelentettek, amely arra utal, hogy ez a kívánság nem biztos, hogy teljesül - adott hangot csalódottságának az elnök.

Egy-egy lakás építési ideje 1-1,5 év, s ez alapján arra számítunk, hogy az új konstrukcióban az első szerződéseket majd csak 2024 első negyedének vége felé köthetik meg a felek, ezekből az igényekből pedig csak 2025-re készülhetnek el a lakások. Ezért az ÉVOSZ arra számít, hogy az idei 17 ezer új lakás után, jövőre 15 ezer épülhet meg. A szakember szerint az igazi változást a piaci kamatok jelentős csökkenése hozhatná el: ha a jelenlegi 9-10 százalékos lakáshitel-kamat a lélektani 5 százalék alá csökkenne, akkor lehetne érdemi fellendülésre számítani lakáspiacon. Koji László hozzátette: az alacsony a kamatkörnyezet nemcsak lakásvásárlóknak, de az ingatlanfejlesztőknek és az építőipari vállalkozóknak is nagy segítséget jelentene, valamint növelné a vállalkozók lehetőségeit is. Koji László szerint az, hogy az új program nem tesz különbséget az új és a használt lakások között számukra inkább előny, semmint hátrány, ugyanis a meglévő lakások felújítása is fontos piac. Az ÉVOSZ abban bízzik, hogy a gazdasági helyzet javulásával a mostani bejelentéseket a kormány kiegészíti egy komplex otthonfelújítási programmal.