Az Orbán-kormány elfogadta a Csok Plusz névre keresztelt új családtámogatási konstrukciót, amely a korábban megszüntetett városi csokot válhatja fel 2024. január 1-től.
Csák János kulturális és innovációs miniszter – akinek a tárcájához tartozik a családpolitika is – a Kormányinfón elmondta, hogy januártól az 5000 fősnél nagyobb településeken az első lakás vásárlásához 3 százalékos kamatozású hitelt adnak. A kedvezményes hitelt csak házasok vehetik igénybe. Ez egy diszkriminatív szigorítás a korábbi szabályozáshoz képest, ugyanis az egyedülállókat, élettársakat, illetve gyerekeiket megfosztja az Orbán-kormány az állami támogatásoktól.
Szintén szigorítás, hogy a már megszületett gyerekre nem lehet igénybe venni a kedvezményes hitelt, csak az ezután megszületendő gyerekre.
A gyerekszám függvényében 15, 30 és 50 milliós hitelt lehet felvenni, 1, 2, illetve 3 gyerek után, ám csak az édesanya 41 éves koráig.
A kedvezményes hitel futamidejét a kormány 25 évben maximálta és az első lakás vásárlása esetén 80 millió forint az ingatlan értékhatár, lakásbővítés vagy újabb ingatlan vásárlása esetén 150 millió forint. Csák János nem tért ki rá, de megszűnik a korábban gyereklétszámtól függő fix támogatás, ehelyett a második gyerek megszületése után 10 millió forintot leírnak a tőketartozásból és így tesznek minden további gyerek után. A részletszabályokon még dolgoznak, azok a tervek szerint november közepén jelennek meg egy kormányrendelet formájában – hangzott el a kormányinfón. A falusi csok korábban meghirdetett szabályai nem változnak.
Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője a Népszava kérdésére felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-kormány nem tesz különbséget az új és a használt lakások vásárlása között, és ez kedvező változás. A kamattámogatott hitel jobban illeszkedik a jelenlegi igényekhez és lakásárakhoz, mint a korábbi 800 ezer forintos, vagy néhány milliós fix összegű vissza nem térintendő támogatás. A hitel tőkéje csökkenthető a gyerekek megszületésekor – ez hasonló a babaváró hitelhez, ám a teljes hitel így sem írható nullára, amivel a kormány vélhetően a költségvetés kiadásait akarta mérsékelni – tette hozzá. Vannak még nyitott kérdések, például, hogy lesz-e illetékmentesség, illetve mi lesz az áfa-visszatérítés sorsa – tette hozzá Balogh László.
A Kormányinfón egyébként elhangzott az is, hogy jóváhagyták a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatóintézetének finanszírozását. A kormány 2023-2030 között támogatja a programját, 75 milliárd forintot pumpálnak a projektbe.