„Az elnök végre megmutathatja, övé a hatalom” – így sommázta a Gazeta Wyborcza, hogy hiába jelentette be a közös koalíciót az ellenzék három pártja már a hét elején, kész tények elé állítva ezzel Andrzej Dudát, aki kedden és szerdán valamennyi párt képviselőivel találkozott. A lengyel elnök azonban konzultációit követően azt közölte, két komoly jelölt van a miniszterelnöki tisztségre.
Két olyan politikai csoport van, amely többséget és saját miniszterelnök-jelöltet követel magának": Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) párt részéről, valamint Donald Tusk, akit a választás után jelentős többséget szerzett ellenzéki pártok – az általa fémjelzett Polgári Koalíció, a Harmadik Út, valamint a Baloldal – egyöntetűen támogatnak kormányfőjelöltként. A kérdés az, Morawiecki mire hivatkozhatott, amikor azt állította, pártjának többsége van a törvényhozásban? A parlamentben, a Szejmben ugyanis 231 mandátumra van szükség a kormányzáshoz, miközben a PiS mindössze 194-et szerzett, s a szélsőjobboldali Konföderációval is csak 212-re tenne szert, ráadásul ez utóbbi párt azt közölte, ellenzékbe vonul. A PiS jelezte, a Lengyel Parasztpárttal (PSL) tárgyalna, amely a Harmadik Út választási szövetség részeként indult a voksoláson, de a politikai erő egyszerűen kinevette a kormánypártot a közeledés miatt.
Az ellenzék három pártja együttesen 248 mandátumra tett szert, ami kényelmes többséget jelent.
Az ellenzéki politikusok szerint az az időhúzás, amit most a lengyel elnök bemutat „Duda színházának tekinthető”. Tusk azt közölte, az elnök „az időre játszik”, miközben nagyon fontos lenne, hogy Lengyelországnak gyorsan új kormánya legyen, mert mielőbb hozzá kellene jutni a befagyasztott uniós támogatásokhoz. Mint Brüsszelben elmondta, gyors döntéseket hoz majd ezzel kapcsolatban. Összesen 35 milliárd euró befagyasztásáról van szó.
A Gazeta Wyborcza azt írta, az elnök most azt akarja megmutatni a lengyel közvéleménynek, „hogy ő a helyzet nagy nyertese. Miért ne hosszabbíthatná meg ezt a csodálatos pillanatot? Miért ne ünnepelhetné meg, miért ne élvezhetné ki a megaláztatás évei után? Miért kellene megkönnyítenie az ellenzék hatalomátvételét, amely végül is egyöntetűen azt tűzi ki célul, hogy számos alkotmánysértés miatt az Állami Törvényszék elé állítja őt?”
