Európai Unió;Orbán Viktor;Emmanuel Macron;

- A francia elnök fogta magát, és lassan is elmagyarázta Orbán Viktornak, mi a különbség Brüsszel és Moszkva között

Magyarország saját akaratából csatlakozott az Európai Unióhoz, a magyaroknak pedig azóta sokkal jobb az életük.

Nagyon nem akart válaszolni az Európai Bizottság elnöke arra az újságírói kérdésre, amely arról szólt, milyen volt az Orbán Viktorral való egyeztetése - derül ki az Eurológus cikkéből.

Ursula von der Leyen nyomatékosította, nem volt kétoldalú találkozója a kétnapos csúcs folyamán. Előbb egy nagyon mosolygott, majd Charles Michel tanácselnökre pillantott és visszakérdezett, hogy egy konkrét téma kapcsán kérdezik-e. Az újságíró ekkor megismételte, hogy az Orbán-Putyin találkozóra gondolt. Erre Ursula von der Leyen kitérő választ adott. „Európa vezetői egyetértenek abban, hogy a kormányfők szuverenitása kérdésen felül áll” - fogalmazott, ám jelezte, elvárt, hogy az országok vezetői egymás felé transzparens, elszámoltatható és egyenes módon kommunikáljanak azon találkozóikról, amelyeket egy harmadik ország vezetőivel folytatnak. Azonban a francia elnök már sokkal nyíltabb volt. – Úgy gondolom, hogy Orbán Viktor vagy mások beszédeiben nagyon gyakran elhangzik a Brüsszel és Moszkva közötti összehasonlítás. Volt már alkalmam ezt elmondani neki, és itt is nagyon ünnepélyesen megismétlem – fogalmazott Emmanuel Macron. 

– Van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy Brüsszel nem szállta meg Magyarországot vagy az Európai Uniót. Magyarország szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz. Ebből nagy haszna származott. Amióta csatlakozott, azóta jól jár. És a magyar embereknek sokkal jobb az életük, amióta csatlakoztak a mi Európánkhoz. Ez egy szuverén döntés volt.

Jelezte, azt azonban egyáltalán nem kell megtiltani egy ország vezetőjének, hogy ne találkozzon egyik vagy másik kollégájával. 

Az Eurológus megjegyzi, az uniós vezetők idén tavasszal tettek javaslatot az 1100 milliárd eurós uniós költségvetés módosítására, amelyet a koronavírus miatti kiadások, valamint az Ukrajnának adott segélyek jelentősen befolyásoltak. Az Európai Bizottság egy olyan módosítót tett, amelynek értelmében plusz 50 milliárd forinttal toldanák meg a Kijevnek nyújtott támogatás, s 15 milliárdot fordítanának a migráció kezelésére. 20 milliárdot költenének az EU békekeretéből fegyvervásárlásra. Azonban az Ukrajnának küldött pénzek közül csak 17 milliárd lenne a segély, a másik 33 milliárdot Kijevnek vissza kellene fizetni. Éppen ezért Orbán Viktor hiába igyekszik kommunikációjában összemosni az ukrán támogatás kérdését a terrorizmus és migráció elleni pénzekkel. 

A háborúban mostanáig több mint 1400 izraelit és több mint 7000 palesztint öltek meg.