- Orbán Viktor: A hazaárulók is a mi nemzetünk részei

A veszprémiek nem vártak a budapestiekre, egy nappal a főváros előtt alapították meg forradalmi szervezeteiket 1956-ban, ezért méltó és igazságos, hogy ne a rivaldafényben álló fővárosban, hanem Veszprémben emlékezzünk meg a hősökről. Végeztek ki papot, munkást, értelmiségit, tanárt, és még kommunista pártvezetőt is, fővárosit és vidékit, ezért 1956 egész Magyarország forradalma – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.

Nem volt más választás, meg kellett próbálni. Ez a világos gondolat, a komoly számvetés az oka, hogy az 1956-os szabadságharc nem az elnyomottak dührohama és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt, józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz megmutatkozása és ennek volt példája Brusznyai Árpád, az 1958. január 9-én kivégzett mártír középiskolai tanár  története – magyarázta a kormányfő. Brusznyai Árpád nem engedte a diktatúra martalócaival szembeni jogos utcai lincseléseket. A szabadságharc leverése után a kommunisták kivégezték, nem azért, mert bűnös volt, hanem éppen azért, mert ártatlan.

– Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Október 23-át Veszprémben is november 4-e követte. A megye első párttitkára az elsőfokon életfogytiglanra ítélt Brusznyai Árpádra súlyosbításként halálbüntetést kért – emlékezetett Orbán Viktor. Beszélt arról , 1956 öröksége nélkül nem győzhettek volna . A szabadságharcban kivégzettek adták számunkra a legerősebb fegyvert, mert az akkori hatalmasok hatalma ingatag lábokon állt 1989-ben is. Vezetőik el nem évülő felelősséggel tartoznak az '56-os forradalom vérbe fojtásáért is.

A miniszterelnök szerint „az MSZMP utódpártja” már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol az '56-osok szelleme szerint végeznie kell - jelentette ki. 

Orbán Viktor azt állította, Magyarország a legstabilabb ország egész Európában. Ezt a többi közt azzal indokolta, hogy az elmúlt 33 évben nem kellett előrehozott választást tartani. Szerinte az az Európa, amelybe visszaérkeztünk, már nem az az Európa, amelyből kiszakítottak minket. Különbözőképpen képzeljük el a szabad világot. A nyugatiak számára a szabadság mintha valamiféle menekülést jelentene önmaguktól. – Válts nemet, válts nemzetet, válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magadat a legújabb divat szerint – hangzott a kormányfő bírálata. Orbán Viktor szerint nekünk a szabadság nem menekülés önmagunk elől, hanem épp ellenkezőleg. Nekünk a szabadság életösztön. Nekünk a szabadságot védeni kell, így van ez ma is. Tudták ezt a régi nagyok István királytól kezdve, ezért a magyar szabadságharcos nemzet, minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk – gyújtott rá néhány hangzatos szólamra Orbán Viktor.

A miniszterelnök a beszéde alatt többször bírálta a Nyugatot. – Végül azok törnek ellenünk, akiket védtünk. Köszönetet, méltánylást soha, gáncsot, hátbatámadást sokszor kaptunk – mondta arról, hogy Magyarország elsőként szólalt fel az Európa felé tartó migráció megállításáért, és azt hangoztatta, hogy ami az orosz-ukrán háborút illeti,, végig a békét akart. Később úgy nyilatkozott:

Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel még javítható. Beszédét azzal zárta, hogy nem tévesztettük szem elől a megmaradás legfontosabb törvényét. – A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk – vonta le saját maga az következtetést az ünnepi fejtegetéseiből.

A miniszterelnök beszédére a sajtót nem engedték be, de hivatalosan ez volt az első nyilvános szereplése azóta, hogy visszatért Kínából, az Egy övezet, egy út pekingi fórumáról, amelynek a margóján leült egy kétoldalú találkozóra a háborús agresszor Oroszország elnökével. Az nem világos, szóba hozta-e Vlagyimir Putyin előtt az 1956-os forradalmárokat fasisztázó orosz tankönyv ügyét.

2022. október 23-án Orbán Viktor Zalaegerszegen mondott beszédet.