Senkinek nem tetszik a Pécsi Tudományegyetemen, hogy a Fidesz káderképzőjéért plusz 70 pont jár, nem is fognak annyit adni érte

– Most hallom először.

– Én is. De képtelenségnek tűnik! Tényleg.

Így reagált a kérdésemre két szombathelyi lány, akik a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) biológusnak tanulnak. A természettudományi kar épületének lépcsőjén üldögélő-beszélgető duót arról kérdeztem: mit szólnak ahhoz, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) középiskolás programján tanfolyamra járó fiatalok 2024-től akár 70 plusz pontot is kaphatnak az egyetemi felvételin. A lányok nem hallották az erről szóló hírt, és bevallották, hogy az MCC-ről se tudnak sokat, talán csak annyit, hogy ez egy, a kormányhoz köthető intézmény. Az ott folyó munkát nem ismerik, ám hihetetlennek tűnik, hogy egy ottani kurzusért valaki 70 pontot kapjon.

Csaknem félszáz a PTE-re járó hallgatót faggattam a fent említett hírről, és az egyetemi karok udvarán, folyosóján, büféjében megszólított diákok háromnegyede tőlem értesült az MCC-képzés révén kapható pontokról.

Az Orbán-kormány 2020-ban döntött úgy, hogy az 1996-ban alapított, s addig takaréklángon pislákoló MCC-ből létrehozzák Magyarország legerősebb tehetséggondozó központját. Az itt megvalósuló program célja, hogy segítse a középiskolások pályaválasztását, továbbtanulását. A Telex idén több átfogó cikket is írt az MCC működéséről, s abból megtudhattuk, hogy a hazánkban 15, Erdélyben 8 településen jelenlévő intézmény immár több mint 6 ezer fiatal képzésével foglalkozik, s miközben a közoktatás állami intézményeinek fukar kézzel osztja a pénzt a kormány, az MCC-nek százmilliárdokat juttat. Ennek köszönhetően a náluk szombatonként tanuló középiskolás diákok részt vehetnek angol és német nyelvi kurzusokon, közös túrákon, táborozásokon és külföldi tanulmányutakon. Az MCC kondícióit mutatja az is, hogy az intézmény pompásnak ígérkező palotája a Gellérthegyen épül majd meg.

Október közepén a Partizán megtudta, hogy az MCC által képzett középiskolások az egyetemekre felvételizve 15-70 többletpontot kaphatnak. A hírből kiderült, hogy elsőként, 2024-ben a győri Széchenyi István Egyetem vezeti be ezt a rendszert, ám utána a szegedi, a pécsi, a debreceni és a miskolci egyetem is pluszpontokkal jutalmazza az MCC növendékeit. Az információját szinte valamennyi országos média átvette, így azt gondoltam, hogy a pécsi egyetemisták képbe vannak, ám kiderült, hogy ez a hír nem ütötte meg a hallgatók ingerküszöbét. Akik hallottak róla, azoknak se volt ez a történet beszédtéma.

– Hallottam valamit erről – kutatott az emlékeiben egy harmadikos, testnevelés szakos fiatalember. – De egy percig gondolkoztam róla. Más se hozta fel, én se, így el is felejtettem az egészet. Csak most, hogy ön mondja, jut eszembe. De nem izgat különösebben. Öt általam megszólított informatikus szakos fiú közül ketten hallottak az MCC-seknek járó többletpontokról, de nem érdekelte őket.

– 70 pontot is kaphatnak? – morfondírozott egyikük. – Szerintem az egy kicsit sok. Én is kaptam 32 plusz pontot, mert elvégeztem egy szoftverfejlesztő tanfolyamot, de az a mi szakunkon érthető. Ám hogy több pont járjon egy tanfolyamért, mint az emelt szintű érettségiért vagy a felsőfokú nyelvvizsgáért, hát… az, eléggé fura.

Társai helyeslően bólogattak. A biológiai mesterképzésre járó Jó Bendegúz is úgy vélte, nem lenne igazságos, ha valaki 70 pontot kaphatna MCC-s tanulmányai miatt. A kaposvári diák rövid töprengés után ekképp folytatta:

– Az Orbán-kormány előnyhöz akarja juttatni az matiaoszosokat.

Amúgy azzal, hogy a bevezetés előtt álló rendszer nem tűnik igazságosnak, a kérdezettek általában egyetértettek, de bevallották, hogy ez nem izgatja őket:

– A mi helyzetünkön nem változtat – mondta egy földrajz diplomával rendelkező fiú, aki doktori iskolába jár. – Ezért hiába is kérdezi az egyetemistákat arról, hogy felháborítja-e őket ez a döntés.

Az ekképp fogalmazó diákokkal néha vitatkoztam kicsit, és megjegyeztem, hogy mégiscsak értelmiségi pályára készülnek, talán illene elgondolkodni a hazai felsőoktatás helyzetéről, jövőjéről, és ez által az országéról is. Megmosolyogtak, és többen is elismerték, hogy számukra legfontosabb maga az egyetemi élet, az itteni társaság. Abban feloldódnak, és nem igen foglalkoznak társadalmi-közéleti kérdésekkel.

Bár a nyilatkozók a magnómra rábeszéltek, nevüket általában nem adták szavaikhoz. Ebben szerepet játszhatott az, hogy talán kissé röstellték tájékozatlanságukat, de az is, hogy – esetleg már a karrierjükre gondolva – nem akarták nyíltan vállalni kormánykritikájukat. Mert a kérdezettek közül egy se akadt, aki egyetértett volna a 70 pontos szabállyal. Csak a magyar szakra járó Anna mondta azt, hogy korai még a kritika:

– Nem tudom, milyen képzés folyik a Mathiason – érvelt a székesfehérvári lány. – Elképzelhető, hogy megérdemli a plusz pontokat. És azt se tudom, hogy a pécsi egyetem milyen szabályok alapján, mennyi pontot ad majd az ottani tanulmányokra. Addig nem akarok véleményt mondani, amíg itt ki nem dolgozzák szabályokat.

A független és az ellenzéki sajtó gyakran használja az MCC-re azt a minősítést: a kormány janicsárképzője. Azok a pécsi egyetemisták, akik hallottak már az intézményről, maguk is ekképp minősítették a kollégiumot. Noha az MCC vezetői azt kommunikálják, hogy az iskola „világlátott, külföldi és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, felvilágosult vezetőket szeretne képezni”, ez a cél és üzenet nem jutott el az MCC-ről némi képzetet ápoló pécsi diákokhoz. Ők biztosak abban, hogy az intézményben tanulóktól elsősorban a kormány iránti lojalitást várják majd el. Ez a megközelítés nem meglepő, hisz eddigi tapasztalataink alapján bátran kijelentető, hogy a PTE hallgatóinak túlnyomó többsége kormányellenes. A most megkérdezett fiatalok közül is csak egy, az angol nyelvű közgazdász szakra járó Kristóf vállalta, hogy ő – ha kritikus is a Fidesszel a demokrácia-deficit és a korrupció miatt – megmarad jobboldali gondolkodásúnak, és nem szimpatizál az ellenzékkel. Mindamellett Kristóf is soknak tartotta a 70 pontot, majd hozzátette:

– A rangos egyetemek aligha hajlandók 70 pontot adni az MCC-seknek. Szerintem azok az egyetemek adnak majd sok pontot az MCC-seknek, akikhez kevesen jelentkeznek.

Ugyanezt erősítette a pénzügyi számvitel szakon jövőre diplomázó Dorina és Zsolt is. Az angol nyelvű közgazdász képzésre járó Barnabás nem tartotta fairnek, hogy 70 pont járhat az MCC-seknek, de aztán legyintett az ügyre:

– Összességében nincs jelentősége ennek a döntésnek, hisz a felvételizők maximum 100 pluszpontot kaphatnak, és a legjobb hazai egyetemek legkeresettebb szakjaira jelentkező fiatalok ezt kimerítik az emelt szintű érettségivel meg a nyelvvizsgával. Csak a gyenge egyetemek gyenge szakjain lehet jelentősége, hogy pontokat lehet kapni az MCC révén. Ezzel együtt nem sportszerű, hogy 70 pontot lehet kapni az MCC-s képzésekért. Nem állítom, hogy aki az MCC-n tanul, az eleve eladja a lelkét a kormánynak, de van egy olyan érzésem, hogy a kormány viszont elvárja tőlük a feltétlen hűséget, és az MCC nem neveli őket kritikus értelmiségi gondolkodásra. Ezért a hűségért jár a 70 pont.

Egy, a jogi karra járó pécsi fiatalember sem hallott eddig a 70 pontos szabályról, és kizártnak tartotta, hogy „komoly” szakokon ezt bevezetik, de később elmosolyodott:

Csak orvosira nem, mert az mégiscsak kockázatos lenne.

A PTE szenátusa egyébként úgy határozott, hogy csak néhány szakon adnak pontot a felvételizőknek az MCC-s tanulmányokért. Lengvárszky Attila, oktatási igazgató elmondta, hogy maximum tíz pontot kaphatnak a Pécsre felvételiző MCC-s fiatalok.