Európai Unió;Magyarország;jelentés;fiatalok;lehetőség;

Rosszabbak a magyar fiatalok kilátásai, mint a szüleiké voltak

Hiába kapott első ránézésre jó pontszámokat Magyarország nemzetközi összehasonlításban, az Ifjúsági Előrehaladási Index számos ismert problémára világít rá.

Nemrég mutatta be Brüsszelben az Európai Ifjúsági Fórum a legfrissebb, 2022-es Young Progress Index (Ifjúsági Előrehaladási Index) adatait, amely szerint Magyarországon – az egész EU-hoz hasonlóan – az elmúlt tizenkét évben alig javult a fiatalok helyzete. Az index egy olyan mérőszám (0-tól 100-ig), amely a fiatalok életminőségének összehasonlítására szolgál világszerte. Magyarország összpontszáma 80,56 lett, amivel a régió országai közül Romániát és Szerbiát előzi meg, a többi környező ország mind jobb eredményt ért el. 2011-ben hazánk pontszáma 78,95 volt, vagyis szinte elhanyagolható a fejlődés ezen a területen az elmúlt több mint egy évtizedben.

Az index három fő területen vizsgálja a fiatalok életkörülményeit. Az első az alapvető emberi szükségletek biztosítottsága, mint a lakhatás, a személyes biztonság vagy az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, ezen a területen hazánk összességében 88,44 pontot ért el. Ugyanakkor ezen a kategórián belül rendkívül alacsony pontszámot (34,71) ért el Magyarország a lakhatás megfizethetőségében.

A második nagy kategória a jóllét alapjait vizsgálja, mint a tudáshoz-, az információhoz és kommunikációhoz való hozzáférés, a környezet állapota és az egészség. Bár az összpontszám (83,5) elsőre itt sem árul el komolyabb hiányosságokat, az adatokat tovább boncolgatva kitűnik, hogy az index pontosan reagál bizonyos ismert problémákra. Az „egyenlő hozzáférés a minőségi oktatáshoz” (60,88), és „egészséges élettartam-kilátások 30 éves korban” (65,83) szempontok alapján egyaránt alacsonynak tekinthető pontszámot kapott Magyarország.

A legalacsonyabb értékelést, mindössze 38,33 pontot pedig az „elégedettség a minőségi egészségügyi ellátás elérhetőségével” kategóriában érte el.

A harmadik nagy terület, amelyet az index vizsgál, a „lehetőség” gyűjtőnév alatt a személyiségi- és szabadságjogok érvényesülését méri, és bár az összpontszám itt sem tűnik nagyon alacsonynak (70,18), a részadatok komoly problémákra mutatnak rá. Az egész kutatás legalacsonyabb pontszámát a „fiatal képviselők a parlamentben” kategóriában kapta Magyarország (20,13), de árulkodó az a 30,81 is, amit a bevándorlók iránti nyitottság kapcsán értünk el. Nem fest hízelgő képet az index a melegek és leszbikusok elfogadását (51) illetően sem. A felsőfokú oktatáshoz való hozzáférés esetében is rátapint néhány problémára; kitűnik, hogy a kívánatosnál kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban, és az akadémiai szabadságra is lesújtó értékelést kap hazánk (33,79).

A brüsszeli bemutatón elhangzott, hogy az EU több területen is az elvárások alatt vagy kifejezetten alulteljesít a hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkező országokhoz képest, míg 2019-ig csekély növekedés volt tapasztalható, a fiatalok életminősége azóta stagnál. A Ifjúsági Előrehaladási Index összességében arra szolgál, hogy az EU ki tudja jelölni azokat a szakpolitikai célokat, amelyek javíthatnak a fiatalok kilátásain. Ugyanakkor az ifjúságpolitika nemzeti hatáskörben van, vagyis a cselekvés lehetősége a tagállamok kezében van.

Nagy Ádám ifjúságkutató, volt kutatóprofesszor szerint fontos, hogy létezik a világ országainak nagy részére irányadó, összevethető kutatás, ami megmutatja a tendenciákat is. Ugyanakkor számos hazai kutatási eredmény is a magyar kormány rendelkezésére áll.

– Általános tapasztalat az elmúlt 20 év adatfelvételeinél, hogy az ifjabb generációk lehetőségei nem bővülnek olyan mértékben, mint ahogy a szüleiké, amikor ők voltak fiatalok.

 Igaz ez a pénzzel megvásárolható javakra, lakhatásra és más tényezőkre is. Mindamellett kettészakadt a magyar ifjúságkutatás, egyrészt van a kormányközeli MCC Ifjúságkutató Intézet, amely győzelmi jelentéseket gyárt a négyévente elvégzett nagy mintás kutatásokból, amelynek során 8000 fiatalt kérdeznek meg mintegy 200 kérdésről”. Másrészt vannak az „autonómok”, de ők nem, vagy csak jelentős késéssel jutnak hozzá az adatokhoz – mondta a Népszavának. Ennek kirívó példája volt, hogy a 2020-as magyar ifjúságkutatási eredményekkel az intézeten kívüli kutatók csak 2022-ben tudtak elkezdeni dolgozni, ezután jelentették meg „A lábjegyzeten is túl” címmel saját tanulmánykötetüket a kutatási eredményekből, amelyben számos olyan eredményt is górcső alá vettek – például a fiatalok Európához való viszonyát –, amelyen a kormányközeli kutatóintézet nagyvonalúan túllépett. Nagy Ádám szerint az egyik fő probléma az, hogy a kormány nem, vagy alig használja ezeket a kutatási adatokat a szakpolitikai döntéseknél, a források pedig olyan értelmetlen programokra mennek el, mint a látványos bukással 2016-ban befejeződött Gyere haza, fiatal! program.