Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (a Türk Tanács ülése előtt Asztanában, a kazah elnökkel találkozva), hogy a kazahok benne vannak a mi életünkben, a közös múltunk részei, hiszen a magyarok keletről indulva érkeztek meg Európába.
Ezzel szemben a tény az, hogy a kazahok csak annyira vannak benne a mai életünkben, mint a Fülöp-szigetiek vagy az egyiptomiak, és nem a közös múltunk részei, a közös ázsiai eredet ugyanis nem származási közösség, és ezen az alapon mindenki a rokonunk lenne egészen Japánig. Nyelvileg pedig a kazah a török nyelvcsaládba tartozik, mi meg nem, legfeljebb megfigyelőként, mint a Türk Tanácsban. Ezen az alapon Orbán nyugodtan mondhatja azt is, hogy az oroszok is a rokonaink. Így végre minden érthetővé válna.
Azt állította Orbán (ugyanott, Erdogan török elnöknek gratulálva a Török Köztársaság megalapításának 100-ik évfordulója alkalmából), hogy „mi, magyarok tudjuk, hogy milyen fantasztikus eredmény volt ez száz évvel ezelőtt Törökország részéről, amire sajnálatos módon száz évvel ezelőtt mi nem voltunk képesek”.
Ezzel szemben a tény az, hogy de, képesek voltunk 1918–19-ben, az őszirózsás forradalommal, amely létrehozta a köztársaságot. Más kérdés, hogy aztán az Orbán által kivételes államférfiúnak nevezett Horthy hatalomra jutásával a parlament visszaállította a monarchiát, Horthyt pedig kormányzóvá választotta. Mi, magyarok tudjuk. És Orbán?
Azt állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (ugyancsak Asztanában, a Türk Államok Szervezetének külügyminiszteri találkozóján), hogy Magyarország kész a Kelet és Nyugat közötti híd pillérévé válni.
Ezzel szemben a tény az, hogy amíg mi a Nyugat (az Európai Unió) részei vagyunk, addig nem lehetünk a Kelet és Nyugat közötti híd pillérei, hiszen akkor már a kettő között, semmilyen szövetséghez nem tartozva, a senki földjén lennénk. Ha erre készen állunk, akkor kilépünk az EU-ból. Szóval őrült beszéd, de nincs benne rendszer, vagy ha mégis, akkor mi bontjuk le a Nyugat egyik pillérét.
Azt is állította Szijjártó (ugyanott), hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott európai szankciók nyomán „folyamatos válságba került a biztonságos energiaellátás”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az orosz olajszállításokra vonatkozó szankciók semmilyen fennakadást nem okoztak, a földgázra pedig nem is vetettek ki szankciókat, hanem az oroszok korlátozták az exportjukat Európába, de idén már ez a válságveszély is elmúlt. Szijjártó szövege viszont tényleg folyamatos.
Azt állította Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója (az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában), hogy a nemsokára induló nemzeti konzultációban három olyan fontos gazdasági kérdés is lesz, amiben Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja erőltetni az akaratát: a rezsicsökkentésről, a kamatstopról, valamint az extraprofitadóról.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unió csak ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek nem kötelező erejűek. Mint ahogy a nemzeti konzultációra adott válaszok sem azok. Csak előre szólok.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.